Cikkek

Minden ötödik magyar gyermek túlsúlyos

 A fővárosi iskolás fiúk 18 százaléka túlsúlyos, míg a lányoknál 20 százalék ez az arány — derült ki az Országos Élelmiszerbiztonsági- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) a világ egyik legnagyobb élelmiszergyártó multinacionális cégével közösen, 2005 szeptemberében elvégzett reprezentatív felméréséből, amelynek eredményét szerdán ismertették.

A felmérést az OÉTI és az ÁNTSZ szakemberei a pedagógusokkal együttműködve, a szülők beleegyezésével 16 budapesti kerület 18 általános iskolájának 117 osztályában végezték el. A felmérés különlegessége, hogy az elhízás mértékét a testzsír-sovány testtömeg arányának mérésével is vizsgálták.

A felmérés során számos életmódbeli kérdésre is válaszoltak a 7-18 éves korú tanulók, például hogy hogyan töltik a szabadidejüket, milyenek a vitamin- és ásványianyag-fogyasztási szokásaik, dohányoztak-e már vagy dohányoznak-e rendszeresen. Ez utóbbi kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a serdülő fiúk 5, míg a lányok 10 százaléka cigarettázik rendszeresen. A 7-14 éves korú gyerekek fele nem elégedett a saját testével, fogyni szeretnének, sőt 20-30 százalékuk már fogyókúrázott is.

A napi testmozgás alig több mint a serdülők felére jellemző. Ugyanakkor a gyerekek egy része nem étkezik naponta háromszor, és van köztük kifejezetten soványnak mondható is. A vitamin- és ásványianyag-utánpótlással a túlsúly ellenére gond van. Pozitív jelenség, hogy az elmúlt évekhez képest nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és barna kenyeret is többet vásárolnak a családok, mint régebben.

Dr. Antal Magda, az OÉTI főosztályvezető főorvosa rámutatott, hogy a gyermekkori elhízás azért is veszélyes, mert az a felnőttkori elhízás fokozott kockázati tényezője. A már elhízott gyermekek testtömegét nehéz csökkenteni. A sajtótájékoztatón ismertettek egy új programot, amelynek keretében általános iskolásokkal - játékos formában — ismertetik az egészséges táplálkozás alapelveit.
Forrás: National Geographic Online

Elhízott gyermekek: a cukros üdítők is felelősek

 Az európai fiatalok negyede túlsúlyos. Hat és fél kiló hízást jelent évente a napi egy doboz normál üdítő elfogyasztása a tizenéveseknél amerikai tudósok szerint. Egy, az elhízottsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi munkacsoport friss jelentésében az áll: 2010-re az unió területén élő gyerekek mintegy 40 százaléka lesz túlsúlyos, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.

A bostoni gyermekkórház kutatói fél éven keresztül több mint 100 tizenéves gyereket figyeltek meg, akiknek fele csak vizet, vagy édesítőszeres üdítőt ivott. A kutatás eredménye szerint napi egy doboz, vagyis 3,3 dl cukros üdítő havonta több mint fél kiló hízásért felelős.

A leginkább túlsúlyos tinédzserek között az alacsony kalóriatartalmú italok fogyasztása a kísérlet során csökkentette a testtömeg indexet.

A cukros italok hatását vizsgáló kutatás eredményei tovább növelik a gyermekek tömeges elhízásával kapcsolatos aggodalmakat. Az elhízottsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi munkacsoport, az International Obesity Task Force (IOTF) egy friss jelentése szerint 2010-re az Európai Unió területén élő gyerekek mintegy 40 százaléka lesz túlsúlyos, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. Ma az európai fiatalok negyede számít elhízottnak vagy túlsúlyosnak.

– Az Európai Unióban az IOTF becslései szerint 20 ezer elhízott gyerek lehet cukorbeteg 2010-re, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.

– Szintén az IOTF jósolja azt, hogy több mint egymillió gyereknél jelentkezik majd a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések első jelei.ű

– A gyerekeknek leginkább vizet, alacsony zsírtartalmú tejet, cukor hozzáadása nélkül készült tejturmixot, vagy 100 százalékos gyümölcslevet kellene inniuk.

– Minden gyereknek naponta legalább két liter vizet kellene meginnia.

Azok a tizenévesek, akik naponta megisznak egy doboz normál üdítőt, egy év alatt 6,5 kilogrammal lesznek nehezebbek, mint diétás, vagyis „light” italokat fogyasztó társaik – állapították meg amerikai tudósok.
Forrás: Info Rádió

A kövérség betegség

 Magyarországon is túl sok az elhízott ember. Az utóbbi két évtizedben duplájára nőtt a súlyfölöslegtől szenvedők száma. A lakosság húsz százaléka komolyan elhízott, de ha ideszámítjuk a kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyosakat is, akkor kiderül, hogy hatvan százalék a súlyproblémával küszködők aránya. Nem véletlen hát, hogy Európa legbetegebb nemzete vagyunk. Az elhízásból eredő betegségek évente 11 milliárd forintba kerülnek az egészségbiztosítónak. Számos olyan súlyos betegség van, amely elsősorban vagy többségében az elhízott embereket veszélyezteti. Ne higgyenek azoknak a molett sztároknak, médiaszemélyiségeknek, akik azt hirdetik, hogy nekik kutya bajuk, mert nem mondanak igazat! Valójában kizárt, hogy húsz kiló túlsúly felett — különösen, ha elmúlt negyvenéves — egészséges maradhat valaki.

Gondoljuk csak meg: ha egy hatvankilós embernek harminckilós zsákot raknak a vállára, cipelje csak reggeltől estig, elbírja-e? S ha mégis, akkor úgy jár, mint a kilencvenkilós polgár: roskadozik a gerincoszlopa, kopnak az ízületei, dagad a lába, s fáj minden porcikája. Az epekő, a cukorbetegség többségében a helytelen táplálkozás miatt alakul ki. A nagy zsírbevitel, a sok koleszterin károsítja az érfalakat, kialakul a magas vérnyomás s annak gyakran végzetessé váló következménye, az agyvérzés vagy a szívinfarktus. Nem túl régi felfedezés, hogy a rák egyes fajtái a kövér embereket gyakrabban támadják meg. Az elhízottnak rossz az általános közérzete, nehezen mozog, már kisebb mozgásnál is liheg, pár lépcső után kifullad. Éjjel rosszul alszik, horkol, gondot jelent a másik oldalára fordulni, olykor levegő után kapkod. Ha pedig a kövérség dohányzással, italozással párosul, szinte biztos, hogy soha vagy nem sokáig kell a postásnak a nyugdíjat kézbesítenie.

A testi bajok mellett legalább annyi lelki gonddal kell megküzdeniük az elhízott embereknek, főleg a gyermekeknek.

Elképesztő, hogy miket eszünk!
Magyarországon elfogyasztott ételek mintegy háromnegyede iparilag előállított étel, amelyben mindenképp vannak adalékanyagok — mondta az InfoRádiónak Benda Judit egészség-tanácsadó, Hans Ulrich: A leves hazudik című most megjelent könyvének szerkesztője. A szakértő szerint egészségesen csak úgy lehet táplálkozni, ha otthon főz az ember.

Az élelmiszeriparban használt ízanyagok jó része mesterséges. Az eper ízt egy ausztrál fa fűrészporából nyerik, az őszibarack ízt a ricinusból, a citrom ízt egy gombából.

Olyan, mintha természetes lenne, nem is kell mesterségesnek jelölni — mutatott rá Benda Judit, hozzátéve, hogy ha például igazi eperből vonnák ki az eper ízt, akkor a világ epertermelése az elfogyasztott eperízű készítmények töredékére lenne csak elég, és rendkívül költséges is lenne.

A szervezet a természetes adalékanyaggal sem tud mit kezdeni. Benda Judit szerint vannak olyan élelmiszerhez adott anyagok, amelyeknek "súlyos egészségkárosító hatása van", ilyen például a felvágottak, szalámik, kolbászok 95 százalékában megtalálható nitrites pácsó.

„Van azonban sok olyan anyag is, amelyet természetesnek is lehet tekinteni, ilyen a citromsav, az aszkorbin sav, de attól, hogy ez pluszban van hozzátéve az élelmiszerhez, ez is mesterséges lesz, mert a szervezetben egészen máshogy szívódik fel, a szervezet nem tud vele mit kezdeni" — hangsúlyozta Benda Judit.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az adalékanyagok mellett, hiába ártalmatlanok, sokszor ott van még az élelmiszerben a permetezőszer maradvány, van benne nehézfém, ipari szer maradványok, és ezek egymás káros hatását felerősítik.

Jelölni kéne a pontos összetételt, de még mindig vannak kiskapuk.
„Bár 2005 novemberétől pontosan rá kell írnia a gyártónak, hogy mit tartalmaz az élelmiszer, még mindig vannak kiskapuk, még mindig vannak olyan anyagok, amelyek nem biztos, hogy rákerülnek a címkére" — jegyezte meg Benda Judit.

A szakember szerint az Egyesült Államokban az elfogyasztott ételek 95 százaléka iparilag feldolgozott élelmiszer, Németországban 75 százalék, és bár Magyarországról nincs pontos adat, a német szinthez lehet közel.

„Vissza kellene térnünk nagyanyáink konyhájához. Az egyetlen járható út, ha otthon főzünk" — hangsúlyozta Benda Judit.
Forrás: InfoRádió

Az élelmiszergyártó nagyvállalatok nem tesznek sokat az egészségvédelemért

 Továbbra sem fordítanak elég figyelmet az élelmiszergyártó óriások arra, hogy termékeikben csökkentsék a kövérség, a diabétesz, a rák, vagy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásáért felelős anyagok — többek közt a cukor, a zsír — szintjét. A londoni City University munkatársai a világ tíz legnagyobb élelmiszeripari vállalatát, tíz legnagyobb szállítóját és az öt legnagyobb étteremlánc-hálózatát vizsgálták meg. A huszonöt nagy cég közül mindössze négynél tettek lépéseket a zsíros anyagok arányának csökkentése érdekében: a Kraft, a PepsiCo, vagy a többek közt a Burger Kinget tagjai között tudó Compass-étteremlánc, illetve a KFC- és Pizza Hut-tulajdonos Yum-csoport. A vállalatok általában igen keveset tettek azért, hogy az általuk gyártott vagy forgalmazott ételek egészségesebbek legyenek. A McDonald's például csak az adagok nagyságát szabta át, sem a zsír, sem a só, sem pedig a cukor szintjét nem csökkentette. A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a vállalatok betartják-e az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-es irányelveit. „A legtöbb vállalat egyáltalán nem figyelt oda azokra, rendkívül nyugtalanítóak a tapasztalataink. Még az általunk vizsgáltak közül a legkisebb vállalatnak is ötször nagyobb a költségvetése, mint a WHO-nak, így a források szűkösségére nem hivatkozhatnak" — fogalmaznak a jelentés szerzői. A kutatásból az is kiderül, hogy a magukat gyakran a fogyasztók nagy barátaiként beállító szupermarketek is jelentős csalódást okoztak.
(AFP – London/MTI)

hol kapható ? gyümölcsvelő szárított gyümölcs vákuum szárított Győrasszonyfa  gyümölcsfeldolgozás magyar gyümölcsök rostos gyümölcspor antioxidáns áfonya szeder  madárberkenye csipke  homoktövis kajszi barack őszibarack meggy cseresznye mézpor lekvár főzés   sütemény recept joghurt vitamin bébi étel málna gyümölcs chips  Bionézia Veresegyház  Kóstoló