Vitaminfogyasztási szükséglet
Mindennapi életünk és táplálkozásunk elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű vitaminfogyasztás. A legelőnyösebb az lenne, ha szervezetünknek ezeket természetes formában adnánk meg. Hanyagság és időhiány miatt azonban gyakran mesterséges formában vesszük magunkhoz.
Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez jelenlegi ismereteink alapján tizenhárom vitaminra van szükségünk. Az, hogy miből mennyire, egyénenként változó. Ez életkortól és egészségi állapottól, nemtől, táplálkozási szokástól egyaránt függ. Sokan abban a hibába esnek, hogy saját fejük után, megfelelő információ hiányában maguk kezdik adagolni a napi mennyiséget. Ez azért is veszélyes, mert nincsenek tisztában aktuális vitaminszintjükkel és esetleges félrekezelés is előfordulhat. Ezért mielőtt szervezetüket meggondolatlanul különféle vitaminokkal bombáznák, konzultáljanak a családi orvossal.
Az életkor előrehaladtával gyakran a vitaminhiány számlájára írható a koncentrációs gyengeség, a fáradékonyság és az időskori depresszió is. Amint azt tudjuk, megfázás idején növekszik szervezetünk C-vitamin szükséglete. De így van ez szélsőséges időjárási körülmények között és erőteljes fizikai megterhelésnél is.
Azok, akik sokat dohányoznak ajánlott 50%-al több C-vitamint és 40%-al több E-vitamint fogyasztaniuk, mert ez jelentősen csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az ő esetükben napi 40mg E-vitamin és 110-140 mg C-vitamin bevitele ajánlott.
Ami a rendszeres alkoholfogyasztást illeti, ebben az esetben a B-vitaminok segíthetnek. Ezt az ausztrálok bizonyára nagyon jól tudják, mert Ausztráliában például B1-vitamint kevernek a tömény italokhoz. Hatásosak lehetnek még a különféle multivitamin- és multi ásványi anyag-készítmények is.
Egészségünk megőrzése érdekében, orvosi ajánlással, időnként érdemes vitaminkúrákat is tartani. Lehetőleg kerüljük az egyoldalú táplakozást és fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt, mert ezek természetes formában biztosítják szervezetünknek azokat a vitaminokat, melyekre szüksége van.
A vitaminok csoportosítása
Zsírban oldódó vitaminok:
Ezeket a
vitaminokat szervezetünk csak zsiradékkal együtt képes felvenni és
hasznosítani, jól raktározódnak a szervezetben.
A-vitamin (béta-karotin) (retinol)
D-vitamin (kalciferol)
E-vitamin (tokoferol)
K-vitamin (filokinon)
A-vitamin (retinol, axeroftol)
Az A-vitamin
számos anyagcsere folyamat katalizátora, szükséges a bőr és nyálkahártyák
épségéhez, illetve a látóbíbor képződéséhez. Az A-vitamin előanyaga a karotin,
melynek felszívódása rosszabb, mint az A-vitaminé. Növényi tápanyagban, mint
karotin (elővitamin), állati eredetű tápanyagban, mint A-vitamin fordul elő
(olaj, vaj, zsír). A májban raktározódik, és a karotin is itt alakul át A-vitaminná. Az A-vitamin véd a fertőzésekkel szemben, védi a hámsejteket (bőr,
valamint a gyomrot, légutakat, bélcsatornát, belső üregeket védő nyálkahártya).
A-vitamin hiányában farkasvakság (amikor szürkületben vagy gyenge világítás
esetén látászavar következik be), a bőr repedezettsége és szárazsága, illetve a
haj korpásodása és a haj-köröm töredezése jellemző. Plusz A-vitamin bevitelre
a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése mellett szükség lehet, a
fogamzásgátló gyógyszereket szedő hölgyeknek azonban kevesebb A-vitamin
felvételre van szükségük. A bőr ápolásában (illetve a sebkezelésben) nagy
szerepe van krémek formájában is (pl. Neogranormon kenőcs) az A-vitaminnak. Az
A-vitamin túladagolásában fejfájás, hasmenés (vastagbél széklet) és a bőr
besárgulása, fájdalmas bőrgyulladás, ízületi fájdalom, májkárosodás léphet fel.
A-vitamin táplálékforrás: máj, tejszín, vaj, tojássárgája, répa, tök,
sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, spenót, hal, cékla, petrezselyem,
zellerlevél, kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, szója, kajszibarack,
áfonya, csipkebogyó bőségesen tartalmaz A-vitamint.
A-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 800 µg, szoptatás
alatt 1300 µg, férfiak esetében 1000 µg
D-vitamin (kalciferol)
A D3-vitamin sztearinszármazék, provitaminja (előanyaga) a 7-dehidrokoleszterin,
mely ultraibolya sugárzás hatására alakul át D3-vitaminná.
Fehérjéhez (globulinhoz) kötődve a májba jut, majd további kémiai átalakuláson
megy át, és újra globulinhoz kötődve eljut a bélbe, illetve a csontokba. A D-vitamin a bélben olyan kalciumkötő fehérje (protein) szintézisét segíti elő,
amely a bélfalon keresztül transzportálja a Kalciumot.
A D3-vitamin hatása kettős: emeli a vér kalcium és foszfor szintjét
(a kalcium felszívódását fokozza a bélből, ürülését a vesén át csökkenti), és
közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A D2-vitamin növényi
eredetű, az ember kevésbé hasznosítja. A D-vitamin hiánya nemcsak a
kalcium-anyagcserét zavarja meg, hanem általa következményes foszforhiány is
létrejön. D-vitamin hiánya egyben ízületi gyulladásra, ízületi merevségre való
hajlamot, és görcskészséget eredményez, jellemző tünet lehet még a hátfájás,
fogszuvasodás, fáradtság, levertség, és a haj fokozott hullása. A-vitamin és C-vitaminnal együtt szedve segíti a megfázásos tünetek megelőzését, elősegíti a
kötőhártya-gyulladás gyógyulását. A Koppenhága Egyetem tudósai felfedezték,
hogy a D-vitamin szerepet játszik az immunvédekezésben, a T-sejtek
aktivizálódásában. Ehhez az aktivizálódási funkcióhoz a T-sejtekben külön D-vitamin receptorokat, "antennákat" azonosítottak be, ha alacsony a
szervezetben a D-vitamin szint, akkor a T-sejtek inaktív állapotban
maradhatnak. A D-vitamin túladagolása szintén létrejöhet, ekkor a csontokban
rendellenes, nagyfokú meszesedés jön létre, de más szervekben is fokozott
meszesedés alakulhat ki (ezért indokolt esetben a célzottan fokozott D-vitamin
adagolást fokozott figyelem és ellenőrzés mellett célszerű alkalmazni!).
Angliában, (mivel kevesebb a napfény és esős, ködös időben nő a D-vitamin
igény) gyakori volt a csecsemők és kisgyermekek esetében a rachitis, melyek a
csontok eldeformálódásával járt. D-vitamin pótlásával és megfelelő mennyiségű
(és megfelelő időben való) napoztatással kivédhető ennek a kóros állapotnak a
létrejötte.
D-vitamin táplálékforrás: leginkább a tojássárgája, vaj, tejszín és a
csukamájolaj, szardíniakonzerv, vitaminozott margarinok, csiperkegomba,
zabpehely, búzacsíra, élesztő.
D-vitamin napi szükséglet: A D-vitamin szükséglet az életkor, vagyis a
csontosodási folyamatok szerint változó. Gyermekeknek 400-800 NE, terhesség és
fokozott szükséglet esetén 800-1000 NE, felnőtteknek (napfény felvételétől
függően) kb. 100 - 500 NE a szükséges D- vitamin mennyiség (RDA - OÉTI
alapján).
E-vitamin (tokoferol)
Az E-vitamin a kiserek (kapillárisok) falában védő funkciót tölt be, ezen kívül a
máj elzsírosodásával (és a máj mérgek okozta elfajulásától) szemben is
védőhatást fejt ki. Az E-vitamin csökkenti a vér koleszterinszintjét, szerepe
van a szaporodóképesség (spermaképzés, megtermékenyülés, magzatkihordás)
folyamatában. Az E-vitamint a meddőség, szexuális problémák, koraszülés,
menstruációs zavarok, a nemi szervek fejlődési zavaraiban, menopausát követő
zavarok, szív és érrendszeri betegségek, bőrproblémák (pl. hegesedések), a
foglazulás gyógyításában elsődlegesen használják. Az E-vitamin antioxidáns
szerepét még vizsgálják, de jelentős antioxidáns hatással rendelkezik.
Antioxidáns, védő hatása az A-vitaminra és a telítetlen zsírsav molekulákra is
kihat. Az E-vitamin hatását erősíti a szelén, a vas azonban csökkenti a
hatékonyságát (szerves kötésű vassal együtt lehet szedni). Az E-vitamin hiánya
lassú sebgyógyulást, fáradékonyságot, izomtónus-veszteséget, és csökkenő nemi
vágyat eredményezhet.
E-vitamin táplálékforrás: a gabonafélék csíraolajában (tök vagy napraforgó),
a zöld növényekben-főzelékfélében, a húsban, a májban és a tojásban,
homoktövisben, szójában, csipkebogyóban, gesztenyében, dióban, mogyoróban,
mandulában, mákban található meg. található meg.
E-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 12 mg, férfiak
esetében 12 mg
K-vitamin, fillokinon (antihemorrágiás-antivérzéses vitamin)
A K-vitaminnak egyes véralvadás-aktív fehérjéknek az előállításában (szintézisében)
van szerepe. A máj sejtjei a K-vitamin jelenlétében tudják a véralvadás II.,
VII.,IX., és X. faktorait szintetizálni (immunrendszer→ vér és véradás). K-vitamin hiánya esetén a vér protrombinszintje (véralvadási faktor) csökken és
vérzékenység alakul ki. A K-vitamin felszívódásához elegendő epe mennyiség
szükséges. Máj-epebetegségekben nem tud felszívódni a K-vitamin, így K-vitaminhiány (hypovitaminosis) lép fel, melynek fő tünete a vastagbélgyulladás,
és/vagy a nagyfokú hasmenés. Bélbaktériumok termelik (K1-vitamin)
és a növények zöld részeiben (K2-vitamin) is megtalálható. A
mesterséges K-vitamin túladagolása gyermekekben agykárosodást, felnőttekben
pedig vérszegénységet okozhat.
K-vitamin táplálékforrás: zöld növények (kelkáposzta, borsó, fejes saláta,
káposzta, paraj), tejtermékek, és máj, a sütőtök, a paradicsom, a paraj,
kelkáposzta, káposzta, a lucerna, és a tengeri hínár. K-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 70 µg, férfiak
esetében 80 µg
Vízben oldódó vitaminok
Nem raktározódnak, ezért rendszeresen, lehetőleg naponta be kell juttatni a szervezetbe.
B-vitaminok
(B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B9-vitamin (folsav), B10-vitamin M-vitamin), B12-vitamin (kobolamin), B13-vitamin (orotsav),
F-vitamin,
Biotin (H-vitamin),
H1-vitamin,
C-vitamin (aszkorbinsav),
P-vitamin,
U-vitamin
B1-vitamin (aneurin, tiamin)
A B1-vitamin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában és a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus
(citromsavciklus-energiatermelési és előállítási folyamat) normális
lejátszásában játszik szerepet. A B1- vitamin feltételezhetően az
idegsejtek működéséhez is szükséges (idegszövet iontranszportjára fejt ki
specifikus hatást), ennek alapján szokták ideggyulladásokra vagy ennek
megelőzésének céljából adni.
A B1-vitamin hiánya a beriberi nevű betegséget okozza. A B1-vitamin hiányában a fájdalom mellett egyben nő a harántcsíkolt izomzat (végtag
izomzat) görcshajlama (felszaporodik a tejsav izommunka), és a központi
idegrendszerre hatva vérnyomáscsökkenés és szénhidrát-anyagcserezavar,
bélrendszeri probléma (székrekedés) léphet fel (vastagbélrendszer, vékonybél).
B1- vitamin -hiány következményes tüneteként a fáradtság, a gyengeség, a
depresszió, a memóriazavar, az ingerlékenység, a szemfájás, kéz- és a láb zsibbadása,
idegsorvadás és tudatzavar alakulhat ki. Túladagolás esetén vizelettel ürül ki
a szervezetből.
B1-vitamin táplálék-forrás: májban, húsban, tojássárgájában,
élesztőben és barna kenyérben, búzacsírában, korpában, rizshéjban, élesztőben.
dióban, mogyoróban, gesztenyében, tejben, lencsében, babban, borsóban,
parajban, káposztafélékben, uborkában, salátában, burgonyában, paradicsomban,
céklában található meg nagyobb mennyiségben. Nagymértékű szénhidrát fogyasztása
és az anyagcsere-fokozódása emeli a B1-vitamin szükségletet,
étkezés közben célszerű bevenni, mert savas közegben optimálisabb a
felszívódása. B1-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,3
mg, férfiak esetében 1,5 mg
B2-Vitamin (riboflavin, laktoflavin)
A B2-vitamin, mint különböző enzimek alkotórésze igen jelentős. Az enzimek a
piroszőlősav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív lebontását végzik, fontos
szerepet töltenek be a szöveti légzésben és méregtelenítésben. Ezen kívül a B2-vitamin fontos szerepet tölt be a vérképzésben (vas beépítésében, a hemoglobin
képzésében) és a növekedési folyamatokban. Vegyes táplálkozással fedezhető a B2-vitamin igény, de a bélbaktériumok is szintetizálják. Hosszan tartó, széles
spektrumú antibiotikum-kezelés mivel károsítja, elpusztítja a bélflórát,
riboflavin vitaminhiányt idézhet elő. B2-vitamin hiányában szem
(szemlencse-elváltozás, szemviszketés, szemégés, szemvörösödés), idegrendszeri
és bőrtünetek jelentkeznek (ekcéma), szőr- és hajhullás, illetve a nyelv
gyulladása léphet fel. Ezeken kívül emésztési zavarokat és ajak kirepedését
okozhatja a riboflavin vitamin hiánya, ill. a B2-vitamin hiánya
közrejátszhat az ízületi gyulladás, a növekedési zavar, a vérzékenység, a
migrének kialakulásában is. B2-vitamin szükséges a B6-vitamin és niacin képzéséhez, az E-vitamin antioxidáns hatását erősíti.
Túladagolás esetén vizelettel ürül ki a szervezetből.
B2-vitamin táplálékforrás: májban, vesében, tejben, tejtermékekben, húsban,
halban, tojássárgájában, zöldbabban és borsóban, gyümölcsökben, olajos
magvakban élesztőben, kukoricában, burgonyában, aszalt szilvában, parajban,
paradicsomban, salátában jelentős mértékben megtalálható. B2-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,5 mg, férfiak
esetében 1,8 mg
B3-vitamin - Niacin (nikotinsavamid)
A B3-vitamin része azoknak a fontos enzimeknek, amelyek a sejtlégzés folyamataiban
vesznek részt. A niacin vitaminnak szerepe van a vérképzésben és a gyomorsósav
termelésének növelésében és egyes hormonok (tesztoszteron, ösztrogén, inzulin) szintézisében
is. A B3-vitamin csökkenti a koleszterinszintet és az érszűkületet,
egyben májvédő hatású. B3-vitamin hiányában a pellagra nevű
betegség léphet fel, a bőrön, nyelven és a szájnyálkahártyán gyulladásos
tünetek jelentkeznek. Ezeken kívül felléphet bélrendszeri zavar (hasmenés) (vastagbélrendszer,
vékonybél), fáradékonyság, depresszió, étvágytalanság és fejfájás (migrén),
alvászavar és memóriazavar. Kivételes esetben a nikotinsavat (B3-vitamint) a szervezet is elő tudja állítani triptofán nevű aminosavból (60 mg
triptofánból 1 mg nikotinamid képződik, az átalakulás piridoxint /B6-vitamin /, tiamint /B1-vitamin /, riboflavint /B2-vitamin / igényel). A niacint étkezés közben tejjel célszerű bevenni
(gyomorbántalmak megelőzése végett), koleszterinszint csökkentő gyógyszerek
mellé csak orvosi utasításra adagolható. A B3-vitamin túladagolása esetén
bőrpír, gyomorpanaszok, asztma, szívritmuszavar léphet fel.
B3-vitamin táplálékforrás: az élesztő, a máj, a vese, a hús, és
hüvelyesek, barna kenyér, a karalábé, paradicsom, a napraforgóolaj, mogyoró
gazdag nikotinforrások. B3-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 15
mg, férfiak esetében 20 mg.
B5-vitamin - Pantoténsav
A B5-vitamin szerepet játszik az intermedier (köztes, közbenső) anyagcserében
(szénhidrátok lebontásában, zsírsavak szintézisében és bontásában, a
szteroid-hormonok, porfirinek szintézisében), és fokozza a bélmozgást. Emberben
valódi B5-vitamin hiánytünetek vegyes táplálkozás mellett nem
lépnek fel, bár a pantoténsav-szükséglet nem tisztázott kellőképpen. A fizikai
erőkifejtés és a stressz helyzetek, a dohányzás (kadmium) növelik a B5-vitaminszükségletet. Tartós szalicilkezelés B5- vitamin hiánybetegséget
okozhat. B5-vitamin hiányában bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés és
mellékvese-elégtelenség, izomremegés, izomgörcs, fáradtság, apátia, szédülés,
hányás, nyombélfekély, fokozódó stressz-érzet, aggodalom-érzet léphet fel.
Gyomorrontás esetén a B5- vitamin B1-vitaminnal együtt szedve segíthet, az
allergia okozta reakciókat csökkentheti, pl. az orr eldugulásának mértékét is.
B5-vitamin táplálékforrás: máj, hús, tej, tojás, élesztő,
hántolatlan rizs, szója, búzacsíra, olajos magvak tartalmazzák. B5- itamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 4-7
mg, férfiak esetében 4-7 mg
B6-vitamin (piridoxin, adermin)
A B6-vitamin számos fehérje, szénhidrát és zsíranyagcserében szerepet játszó enzim
alkotórésze és az energia átvitelben is közreműködik. Fontossága, hogy a
nikotinsav (B3-vitamin) csak B6-vitamin jelenlétében tud triptofánból
képződni (lásd. niacin), egyben szükséges a B12-vitamin beépüléséhez is. A B6-vitamin hatékonyságához B2-vitaminra is szükség van. A piridoxin-koenzimek
részt vesznek az aminosav anyagcserében, bevitelük a fehérje-bevitellel arányos
kell hogy legyen, miután a legfőbb feladata az aminosavak átalakítása: 1 g
fehérje mellé 0,015-0,02 mg B6-vitamint rendelnek. A B6-vitamin klinikailag
észlelhető hiánytünete a szívizom vérellátási zavara, a szőr és hajhullás, az
ajkak nyálkahártyájának berepedezése, fokozott faggyúmirigy-működés, idegesség,
végtagok ideg és izom gyulladása, fokozott görcskészség, álmatlanság,
gyengeségérzet, vizenyősségre, ödémára való készség, de az úgynevezett „fekete
nyelv” kialakulásában is szerepet játszik. B6- vitamin adása
javasolt fejfájás és hányinger, illetve hányás esetén. A B6- vitamin
túladagolás következményeként idegbántalmak léphetnek fel.
B6-vitamin táplálék-forrás: a máj, hús, tej-tejtermékek,
tojássárgája, hüvelyesek és az élesztő, burgonya, fejes káposzta, vöröshagyma,
hántolatlan rizs, mák, napraforgómag, földimogyoró, banán, dinnye. B6-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 mg,
férfiak esetében 2,2 mg
A folsav-vitamin vízben oldódó vitamin, melyet a bélflóra is előállít. A
folsav-vitamin enzimatikus folyamatokban és a DNS szintézisében vesz részt,
hiánya esetén a sejtek érése zavart szenved, anaemia perniciosa (anémia
pernicióza-vészes vérszegénység) léphet fel. A B9-vitamin szükséges a B12-vitamin és a vas felszívódásához, hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a
szájnyálkahártya épségéhez is. Lényeges szerepe van a terhesség korai
szakaszában, a magzat gerinc fejlődése (velőcsövet lezáró folyamat)
szempontjából, B9-vitamin hiányában nyitott gerinccel születhet az újszülött.
Érdekesség, hogy a B9-vitamin felszívódása mesterséges készítményekből jobb,
mint a természetes forrásokból. A szervezet jó folsav-vitamin ellátottsága
mellett elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket, és ez különösen
vegetáriánus táplálkozás esetén okozhat problémát. Nagyobb mennyiségű C-vitamin elfogyasztása növeli a folsav - vitamin ürülését, és a folsav-vitamin
csökkenti a cink hasznosulását.
B9-vitamin táplálékforrás: nagyobb mennyiségben a növények zöld
leveleiből (paraj), májból, húsfélékből, élesztőből, szójából, csiperkéből
vehető fel. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását. B9-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 200
µg, terhesség esetén 400 µg, férfiak esetében 200 µg
B10 vitamin (pteroilmonoglutaminsav-folsav, M-vitamin, U-faktor)
A B10-vitamin a B12-vitamin és C-vitamin jelenlétében a vörösvérsejtek
érését segíti elő. B10-vitamin hiánya fáradtságot, levertséget,
depressziót, étvágytalanságot, korán őszülő hajat, ekcémás bőrt, cserepes
ajkakat, gyomorfájdalmat, hasmenést, vérszegénységet eredményezhet.
B10-vitamin táplálékforrás: a zöld levelekben, főként a parajban,
karalábéban, a tejben, sajtban, élesztőben található meg. Az élesztő B-vitaminjaiból a szervezetben folsav-vitamin képződik. B10-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 1-3 mg
B12-vitamin (kobolamin, antiperniciózafaktor)
A B12-vitamin a vörösvérsejtek képzését, érését befolyásolja, és részt vesz a
fehérjeszintézisben. Az emberi B12- vitaminszükséglet nagy részét
a bélbaktériumok állítják elő, felszívódásához a gyomor nyálkahártya terméke
(ún. intrinsic faktor) szükséges. B12-vitamin hiányában anaemia
perniciosa (vérszegénység) jöhet létre. Egyéb B12-vitamin hiánytünetként a
fáradékonyság, az ekcémás gyulladt bőr, ingerlékenység, székrekedés, érzékeny
izmok, sápadtság, rossz hajkondíció, a gerincvelői idegek mielinburkának
károsodása jöhet létre. B12-vitamint növények nem tartalmaznak, a B12-vitamin szükségletet csak állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni.
Normális körülmények között a tápláléknak nem kell kobolamint tartalmaznia,
mert a bélben naponta 20-szor annyi B12-vitamin keletkezik, mint
amennyi a táplálékkal kerül a szervezetbe. B12-vitamint a
gyógyászatban a vészes vérszegénység, általános testi leromlás, kimerültség,
ideggyulladás, hosszabb betegség, műtétek utáni utáni lábadozás esetén, idős
korban alkalmazzák.
B12-vitamin táplálék-forrás: megtalálható a májban és az angolosan elkészített
marhahúsban, élesztőben, kisebb mértékben a tejben és a tojásban. B12-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 µg, férfiak
esetében 2 µg
B13-vitamin (orotsav-antioxidáns, ásványi anyag transzport vitamin)
A B13-vitaminnak fontos szerepe van a szervetlen ásványi anyagok megkötésében és azok
szállításában. B13-vitamin hiányában a szervetlen ásványi anyagok
elégtelenül szívódnak fel, nyomelem hiány tünetek alakulnak ki. A B13-vitamin megvéd a korai öregedéstől, védi a májat, elősegíti a szklerózis
multiplex kezelését.
B13-vitamin táplálékforrás: gyökérzöldségekben, a természetes
körülmények között tartott tehenek tejében és a tejsavóban fordul elő nagyobb
mennyiségben. B13-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 0,003mg
Biotin (H-vitamin)
A biotin -
vitamin az állat – és a növényvilág minden sejtjében jelenlévő anyag, számos
enzimatikus folyamat része. Kéntartalmú vitamin, a hámszövet védelmi funkcióját
látja el, és a zsírsavszintézisében van szerepe. A bélbaktériumok szintézise és
előállítása az emberi szervezet teljes H- vitamin igényét fedezi. Ha a
bélbaktériumokat gyógyszeresen kipusztítják. A Biotin-vitamin hiánya miatt
depresszió, bőrszárazság és szőrhullás, rossz hajkondíció, érzékeny fájó
izomzat, kimerültség, ingerlékenység, étvágytalanság, hányinger,
faggyúképződési zavar, idegbántalmak, kopaszság és korán őszülő hajzat
mutatkozik. H- vitamin hiánybetegséghez vezethet a túl sok nyers tojás
fogyasztása, mert a tojás avidint tartalmaz ami a H-vitamin ellenanyaga. Az
élesztőkivonat az embernél gátolja az őszülés kialakulását.
Biotin-vitamin táplálékforrás: májban, vesében, az élesztőben,
tojássárgájában és paradicsomban, diófélékben, mogyorófélékben, karfiolban,
csiperkében, szójában, tarkababban, sajtokban és a piros ribizkében található
meg nagyobb mennyiségben. Biotin-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 10-200 µg,
férfiak esetében 10-200 µg
H1-vitamin
A H1-vitamin szerepe az emésztés, felszívódás, kiválasztás elősegítése. A H1-vitamin hiánytünetei a fáradtság, kimerülés, székrekedés, migrén, nehézkes és lassú emésztés, ekcéma, vérszegénység, idegesség, fiatalkori őszülés, a bőr foltosodása (vitiligo). H1-vitamin napi szükséglete pontosan még nem ismert. H1-vitamin táplálék-forrás: sörélesztő, zöldfélék, joghurt, búzacsíra, gomba, bab.
C-vitamin (aszkorbinsav)
A C-vitamin
a szervezeten belül a mellékvesekéregben és fehérvérsejtekben mutatható ki a
legnagyobb mennyiségben. A C-vitamin részt vesz az intermedier (köztes,
közbenső) anyagcserében, jelenléte a bélcsatornában a vas stabilizálásához és
felszívódásához szükséges. A C- itamin erősíti az adrenalin hatását, továbbá
fokozza a kötőszöveti sejtek fejlődését. Tárolás, és magas hő- és oxidációs
folyamatok (főzés, forralás) a C-vitamin gyors bomlását segítik elő. Fokozott
fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, dohányzás és alkohol
fogyasztásakor, terhességben és szoptatáskor nagyobb a szervezet C-vitamin
igénye.
A C-vitamin hiánya fáradékonyságot, végtagfájdalmat, fogínysorvadást,
orrvérzést, fogínyvérzést, lassúbb sebgyógyulást (az új sarjszövetek is
szakadékonyabbak lesznek), fertőzésre való hajlamot, súlyosabb esetben pedig
scorbut betegséget okozhat. Nagy mennyiségű aszkorbinsav (C-vitamin
túladagolás esetén) a véralvadást meggyorsítja, és izgatja a csontvelőt,
ezáltal a vérben reticulocyták jelennek meg, melyek a vörösvérsejtek fiatal
alakjai, így bizonyos vérzékenységi és leukémiás betegségekben terápiás célzattal
alkalmazzák a C-vitamin "túladagolást" .
Bár a vizelettel kiürül a szervezetből a fölösleges C-vitamin, de hirtelen
való túladagolás esetén hasi görcs, felfúvódás jöhet létre, és fokozódik a
vesekő kialakulásának veszélye - a felhalmozódott C-vitamin (vagy oxálsav,
sóskasav) a kalciummal vízben nehezen oldódó kalcium-sót képez, ami elzárhatja
a vese tubulusait, és vesekövet okozhat).
A C-vitamint Szent-Györgyi Albert izolálta. Az 1920-as évek végén
Szent-Györgyi Albert ismeretlen eredetű anyagot talált a mellékvesében.
Megállapította összetételét (C6-H8-O6) és hexorunsavnak nevezte el 1928-ban.
Hazatérve, Szegeden a pirospaprikából vonta ki a legnagyobb mértékben ezt az
anyagot (C-vitamint), később Szegeden dolgozták ki a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is. 1932-ben Szent- Györgyi-Albert /és tőle
függetlenül J. Tillmans/ a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal, skorbut
elleni hatására utalva pedig aszkorbinsavnak nevezte el. 1937-ben a C-vitamin
és a fumársavkatalízis szerepének tett felfedezéseiért megkapta az élettani-orvosi
Nobel díjat.
C-vitamin táplálékforrás: gyümölcsökben, főzelékfélékben, a zöldségekben,
nagyobb mennyiségben megtalálható. A C- vitamin savanyú közegben őrződik meg
bomlás nélkül legtovább, ezért a citrom, grapefruit, a kivi, általában a citrusfélék,
a savanyú káposzta, sóska és a fekete ribiszke a legjobb források. A
természetes eredetű C-vitamin forrásokban az aszkorbinsav többszörösen
összetett (poliaszkorbát) formában található meg, így hatása tartósabb, mint az
egyszerű szintetikus C-vitamin kivonatoké. Ginszenggel együtt nem célszerű a
C-vitamin bevétele, mert csökkentik egymás hatékonyságát. C-vitamin napi igény (RDA - OÉTI alapján): 60 - 100 mg, dohányzás esetén 150
mg
Betegség esetén: 500mg – 1000mg C- vitamin felvétele szükséges.
F-vitamin (linol és linolénsav, arachidonsav, esszenciális zsírsavak)
Az F-vitamin a sejthártya építőanyaga, a szervezetben a linolénsav
gammalinolénsavvá, annak legnagyobb része pedig két lépésben prosztaglandinná (PGE1) alakul
át. Ennek hatásai: csökkenti a trombózis és koleszterinképzést, csökkenti a vérnyomást,
tágítja a vérereket, fokozza az inzulin hatását, gyulladáscsökkentő és izületi
gyulladás csökkentő hatása van, kedvezően hat az agy működésére, jó közérzetet
ad. Az F- vitamin hiánya bőrproblémákat, fertőzésekre való hajlamot, ízületi
gyulladást, terméketlenséget vagy teherbeesési nehézséget, érzelmi problémákat,
stresszre való hajlamot okozhat.
F-vitamin napi szükséglet: az összes napi bevitt kalória 1%-a.
F-vitamin táplálék-forrás: a cisz linolénsav megtalálható számos
főzelékfélében és a növényi olajokban (ligetszépe). A mák, a mandula és a dió
olajtartalmának 60-65 %-a, a földimogyoró 45 %-a linol- és linolénsav.
P-vitamin (permeabilitási vitamin)
A P-vitamin
a hajszálerek áteresztőképességét (permeábilitás) szabályozza, hiányában
áteresztővé válnak a kiserek, vérzések léphetnek fel. A P-vitamint
Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István fedezte fel. A P-vitamin több
hatóanyag: rutin, citrin, quercetin, cianidin keveréke. Több növény levele és
szára, gyökere tartalmaz rutint. P-vitamin (rutin) hiánya esetén a hajszálerek
áteresztőképességének fokozódása miatt piros arcszín, rezes-erezett orr jöhet
létre, egyben étvágytalanság, izomgyengeség, túlérzékenység (allergiára való
hajlam) és gyulladásokra, vizenyőre (ödémára) való hajlam léphet fel. A rutin-
vitamin tablettát hajdinából (Fagopyrun esculentum) és rutafűből (Ruta
graveolens) állítják elő.
P-vitamin táplálék-forrás: a citromban és a zöldpaprikában, eukaliptuszban,
narancsban, csipkebogyóban, feketeribiszkében, cseresznyében, szőlőben,
szilvában, hajdinában, rutafűben (rutaszkorbin) található meg leginkább.
U-vitamin (metil-metionin)
Az U-vitamint amikor felfedezték, tulajdonságai alapján a vitaminok közé sorolták,
azóta kiderült, hogy tulajdonképpen a methioninsavak családjába tarozik, de
„ráragadt” az eredeti neve, mint U-vitamin.
Az U-vitamin védi a sejtfalakat, nyálkahártyákat a sérüléstől és elősegíti a
regenerációjukat (gyomor, bélnyálkahártya). Az U-vitamin gyulladáscsökkentő
hatással rendelkezik és segíti az immunrendszer folyamatait, fekély ellenes
vitaminnak is nevezik (Csak orvosi recept alapján lehet hozzájutni).
U-vitamin táplálék–forrás: a nyers káposztában (főleg a kelkáposztában),
paradicsomban, retekben, spárgában, petrezselyemben, banánban, csalánlevélben
található nagyobb mennyiségben.
Ez a híres ókori orvostól, Hippokratésztól (Görögország, Kr. e. 460-370)
származó szállóige is jelzi, hogy az élelmiszernek már évezredekkel korábban is
egészségvédő hatást tulajdonítottak. A tudomány és a tapasztalatok folyamatosan
igazolják, hogy amit naponta teszünk – eszünk – és gondolunk,
meghatározza, hogy hogyan és mennyi ideig fogunk élni. Ha nem változtatunk
rossz szokásainkon és hiteinken, nem csodálkozhatunk az eredményen.
Szervezetünk védekező immunrendszerének legnagyobb része a vastagbélhez
kötődik, ezért olyan fontos a tápcsatornánk állapota. A természetellenes
táplálkozásunknak köszönhetően gyakorlatilag mindig túl kevés bázis (lúgos
vegyhatású anyag) van a szervezetünkben, és a hosszan tartó vitamin- és
nyomelemhiány miatt legtöbbünk teste elsavasodott. Ehhez jönnek még a
lelkünkben hordozott mérgek, a stressz, a zaklatott életvitel is, amelyek
tovább növelik a savak mennyiségét. Egy ideig testünk bírja a rohamot, és még
tud kivonni bázisokat a kötőszövetekből, az erekből és a csontokból annak
érdekében, hogy semlegesítse a savfelesleget. Ennek következtében azonban
kiürülnek az ásványianyag-raktárak, törékennyé válnak az erek és a csontok
(pl.: csontritkulás), és hamarosan különböző betegségek formájában jelentkeznek
a savasodás egyéb tünetei. A legtöbb sav az élelmiszerek – elsősorban a túl sok
állati fehérje – megemésztésekor termelődik, illetve amikor rossz
ételtársítás következtében erjedés lép fel a testünkben.
A túlsavasodás során
fogékonyabbá válunk a betegségekre. A betegségeket okozó baktériumok, vírusok,
gombák és egyéb paraziták is érzékenyek a kémiai vegyhatás (pH) változására.
Savas közegben tudnak igazán elszaporodni, immunrendszerünket gyengíteni. Ez a
rákos sejtekre is igaz, amelyek naponta keletkeznek a testünkben, de csak savas
közegben tudnak erőteljesen fejlődni. A manapság sokat emlegetett szabad gyökök
képződése természetes élettani folyamat. Olykor azonban a szervezetben a
különböző környezeti és életmódbeli tényezők hatására a szükségesnél több
szabadul fel belőlük. A túltermelést kiválthatja például az UV sugárzás, a
füsttel és ólommal szennyezett levegő, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a
helytelen táplálkozás (magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok), betegségek
pl.: a nem ellenőrzött cukorbaj, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő
testedzés is. Amikor a szervezet fokozottan ki van téve e bántalmaknak, szabad
gyökök nagy mennyisége árasztja el a testet, és az egyébként ártalmatlan oxidánsok
megkezdik rombolásukat. Az oxidánsokkal (szabad gyökökkel) szemben szerencsére
nem vagyunk teljesen védtelenek. Az egészséges szervezet erős, ún.
szabadgyök-fogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei
(enzimek, vitaminok, ún. másodlagos növényi anyagok) képesek ezeket
semlegesíteni, és a szervezetet visszalúgosítani. A táplálékunkban a
zöldségeken és gyümölcsökön kívül a gabonák tartalmazzák ezeket a
„védőanyagokat”.
A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, a béta-karotin és az
antioxidáns enzimek termelődését is elősegítő szelén.
A tudomány újabb és újabb antioxidáns tulajdonságú vegyületeket igazol:
bioflavanoidok (pl: szőlő, a paradicsomban lévő lycopene, meggy, bodza), melyek
rákellenes hatásúak. A fekete áfonya flavonoidjainak pozitív hatásuk van a
vérerekre és a vérsejtekre, a cékla vörös festékanyaga (betanin), illetve az
anticianin (pl. fekete berkenye) tumorellenes hatású. Több száz karotinoid (pl:
sárgarépa, sárgabarack, dinnye, csipkebogyó, homoktövis, brokkoli),
immunerősítő hatással is bír. Glikozinolátok (pl: brokkoli, káposzta, retek),
monoterpének (pl.: citrom), növényi ösztogének (pl.: szeder) és polifenolok
(vörös szőlő, napi egy pohár vörös bor) és a torma peroxidáz (enzim). Egy
növény esetében – legyen az zöldség vagy gyümölcs – több millió
növényi anyag (enzim, vitamin, ásványi-, illat-, aroma- és színanyag ...)
együttes, egymást erősítő hatásáról beszélhetünk. A tudomány jelenlegi állása
szerint megállapíthatjuk, hogy táplálkozás terén kizárólag a megfelelő
mennyiségben és minőségben, naponta elfogyasztott élő, nyers zöldség, gyümölcs
és gabona jelentheti az egyetlen megoldást. Ezeknek köszönhetően szervezetünk
egész életünk folyamán egészségesebb marad, nagyobb teljesítményre képes, s
immunrendszerünk nagyobb hatásfokkal teljesíti funkcióját. Az vagy, amit
megeszel!
Czakó Éva gyógyszerész
Immunrendszer erősítés, természetesen
A kialakult betegségekért nem maga a betegség, hanem legyengült
immunrendszerünk a felelős. Az immunrendszer képes a testtel együtt
regenerálódni, amennyiben a gyengítő tényezőn változtatunk. Immunerősítő
csodaszerekre és terápiákra nem érdemes vágyni, ha életmódunk egyébként
nélkülözi a tudatosságot! Számos orvos és szakértő szerint az egészséges
szervezetben nem tudnak kialakulni a betegségek. Dr. Josef Issels, német orvos
szerint például a kizárólag a beteg testrészre irányuló kezelése eleve kudarcra
van ítélve, mivel a betegség valójában csak a legyengült immunrendszer jele,
így elsősorban azt kell megerősíteni. Számtalan, az immunrendszer teljes
felépülésének tulajdonítható gyógyult eset igazolja dr. Issels állítását. Több
esetben csupán nyugodt életvitel, a nyersen fogyasztott, organikus eredetű,
növényi ételek, többnyire természetes immunjavító szerek, alternatív terápiák, meditáció
és vizuális képzettársítás gyógyulást hozott.
A múlt század közepén két német származású doktor, dr. Josef Issels
Németországban és dr. Max Gerson az USA-ban, tudományosan is elkezdett
foglalkozni a nyers, bio, vegetáriánus ételek fogyasztásán alapuló terápiákkal.
A „Gerson-módszer” lett sikeresebb és elterjedtebb. Alapját nyers zöldségek,
gyümölcsök, de fõképpen azok levelei, zöld leveles saláták, gyógynövények és
főzés nélkül készített levesek alkotják. Napi 10 kg nyers zöldséget, gyümölcsöt
ír elő, illetve az ezekből préselt leveket. Az átállási időszak elején dr.
Gerson valamennyi főtt ételt még megengedett. Tilos viszont bármilyen konzerv,
sózott, ecetes, kénezett, fagyasztott vagy füstölt étel és a szója fogyasztása.
Javasolta a káliumban gazdag ételeket, viszont kerülte a nátriumban dúsakat. Az
amerikai származású dr. Walker saját magát gyógyítva fedezte fel a nyers
ételekben rejlő gyógyító erőt és ennek köszönhetően száz évnél is tovább élt.
Szerinte minden étel kerülendő, amit 51 °C fölé melegítenek, mert elveszíti az
életerejét, enzimjeit, vitaminjainak és tápértékének döntő hányadát. Nyers
étrendje mellé még napi 2-3 liternyi frissen préselt zöldség- és gyümölcslevet
ivott. A sárgarépalé volt számára a legfontosabb, a gabonaféléket pedig csakis
csíráztatva fogyasztotta. Mint arról az előző cikkben már írtam, a krónikus
betegségek alapját napjainkban szervezetünk túlsavasodása jelenti. Folyamatosan
szükségünk van tehát olyan lúgos ásványi anyagokra, mint a kálium, magnézium és
kalcium, melyek semlegesítik a savakat. S ha a savasodáshoz hozzájárul még a
vastagbél elsavasodása is, akkor szervezetünk nem képes felszívni a
létfontosságú ásványi sókat. A vashiány is rengeteg problémát okoz. Dr. Walker
szerint nem a bizonytalan felszívódású vastabletták bevétele a megfelelő
megoldás, hanem például a répa és cékla 1:3 arányú keveréke, amely rendkívül
vasdús és ráadásul nagyon finom is.
Egészségünk szempontjából 22 létfontosságú ásványi anyagot tartunk számon,
melyek a vitaminokhoz hasonlóan két csoportra oszthatóak. A makroelemek közé
tartozik a kalcium, magnézium, kálium, klorid, nátrium, kén és a foszfor. A
nagyon kis mennyiségben szükséges mikro- vagy nyomelemek közé soroljuk a rezet,
krómot, fluort, a szelént és a cinket. Ha ezekből nem fogyasztunk kellő
mennyiséget, hiánybetegség alakulhat ki. Az egyensúlyra is érdemes odafigyelni,
mert a túlzott bevitel szintén nem jó. Nem tévedhetünk, ha zöldségből és
gyümölcsből vagy ezek levéből visszük be szervezetünkbe az ásványi anyagokat.
Kalcium: olajos magvak, mák, szezámmag, alma, áfonya,
cékla, káposzta, sárgadinnye, spenót, paradicsom.
Mangán: dió, diófélék, borsó, répa, barnarizs, zöld
levelű zöldségfélék, cékla, torma.
Magnézium: olajos magvak, mandula, kukorica, alma,
alma magja, citrusfélék.
Réz: szárazbab, borsó, búza, csalán, szilva, torma.
Bór: az összes növényi eredetű táplálékban nagy
mennyiségben található.
Cink: búzacsíra, tökmag, sörélesztő, torma, szeder.
Vas: cékla, spenót, kajszibarack, alma, áfonya,
csicsóka, fehérkáposzta, sárgarépa, zeller.
Króm: csicsóka.
Szelén: őszibarack, meggy, szeder.
Czakó Éva gyógyszerész
Az oxigén-szabadgyökök
A szervezet számára természetes állapotban egy bizonyos serkentés az
oxigén-szabadgyökök jelenléte. Jelentős szerepet játszanak a fertőzéssel szemben,
valamint a véredény simaizom működésében. De nagyon fontos, hogy felügyelet
alatt legyenek. Ha azonban az immunrendszer meggyengül, komoly károsodás érheti
a szervezetet. Az oxigén-szabadgyökök jelenlétét az emberi szervezetben az
ötvenes években fedezték fel Amerikában. Az oxigén O2 formában fordul elő. Itt
két oxigén atomhoz csatlakozik két elektron. Ez eddig rendben is lenne. De ha
bekövetkezik a válás, a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad, a negatív
töltésű oxigén atomhoz kerül a két elektron. Ezek lesznek az ionok. Az ionok a
szervezetben nem sokat zavarnak.
Azok az oxigén atomok, amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettő számára egy-egy
elektron jut, képezik a szervezetben az oxigén-szabadgyököket. A legjobb
hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tűz szikrája. Nemcsak azért,
mert egy pattanás az életük, de éppen olyanszerű sebet is ejtenek a sejteken,
mint a tűz szikrája a bőrünkön. A tűz a mi anyagcserénk folyamata. Az
anyagcsere folyamat az oxidáció, s az oxidáció mellékterméke pedig az
oxigén-szabadgyökök vagy szabad radikálisok.
Az oxigén-szabadgyökök a rövid életük alatt igyekeznek egy elektronhoz jutni.
Ezt a sejt falából rabolják, szakítják ki maguknak, ezzel megsértve azt. Ha a
megsérült sejteket a macrophagok nem takarítják el, rövidesen a sejt
működésében zavarok keletkeznek. Így alakulhatnak ki a ráksejtek. Egy másodperc
alatt millió és millió oxigén-szabadgyök kerülhet a sejtek közé, óriási kárt
okozva.
Honnan jön szervezetünkbe ez a töméntelen mennyiségű oxigén-szabadgyök?
Természetesen a felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt
fogyasztottunk, és nagyban függ az emésztésünktől, az emésztési szervek
képességétől. Minél nagyobb a szervek leterheltsége a rossz emésztés
következtében, annál több oxigén-szabadgyök áramlik a szervezetünkben.
Gondoljunk csak a mintegy hetvenféle méregre, amelyek tanyát vernek a belekben
és azon kívül. Szinte mindegyik rendelkezik olyan tulajdonsággal, hogy képes
előállítani oxigén-szabadgyököt.
Az oxigén-szabadgyökök akkor válhatnak veszélyessé, ha a koleszterin
szállítmányt támadják meg útközben. Ha a szállítmányt baj éri, az artéria belső
burkolatának sejtje megsérül a szállítmánytól, és kiesik a forgalomból. A sejt
izom része szaporodni kezd és túlnő. Normális helyzetben ezek a sejtek az ér
feszességét hivatottak tartani. Növekedésükkel az artéria falán rögöt képeznek.
Minél nagyobb a rög, annál kevesebb a hely a vonuló vérnek.
A vörös húsok, igen csak jó oxigén-szabadgyök termelők. Ennek az a magyarázata,
hogy ezek a húsok vasban gazdagok. Vasra pedig a vér oxigénellátásában van
szükség. Mivel az oxigén-szabadgyöknek van egy oxigén molekulája, a vas magához
vonzza őket. Olyasvalami ez, mint mikor a vas megrozsdásodik.
Említettük továbbá a zsírokat, és a finomított olajokat, különösen, ha
használat közben magas hőmérsékletnek tesszük ki, mint például a sütés során.
A nap is termel szabad gyököt, s az anyagcsere következtében is szabadulnak föl
oxigén-szabadgyökök.
Oxigén-szabadgyökök képződhetnek továbbá sugárzás útján. Ha ez a sugárzás a
reproduktív szerveket éri, fennáll a lehetőség, hogy az utódokban genetikai
változások következnek be.
Szerencsére a szervezetünk az oxigén-szabadgyökök támadására is fel van
készülve, ha ellátjuk megfelelő nyersanyaggal. A véderőnket pedig szintén a
táplálékunk útján kapjuk. Az oxigén-szabadgyökök ellen a leghatékonyabban az
E-vitamin tud harcolni. Az alpha-tocopherol fáradhatatlanul nyeli az
oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. A beta-carotene, a
C-vitamin és a szelén még azok az anyagok, amelyek sikeresen segítik egymás
munkáját az oxigén-szabadgyökök pusztításában.
Az epeváladék is tartalmaz olyan szert, ami megsemmisíti az
oxigén-szabadgyököket. Láthatjuk ismét, milyen nagy szerepe van a jól működő
emésztőszerveknek. Szervezetünk, maga a testünk is védekezik az
oxigén-szabadgyökök ellen. A belső szerveink védőréteggel vannak bevonva.
A zöldségben és gyümölcsben megtalálhatók az antioxidánsok a vitaminokban és az
ásványokban. Különösen a sötét színű zöldségek, gyümölcsök hatékony
antioxidánsok, nagy mennyiségű klorofil- és flavonoid-tartalmuknál fogva.
Jelentős C-vitamint tartalmaznak a zöldségfélék közül az édes
pirospaprika, amelyben tízszer annyi C-vitamin van, mint a citromban. Gazdag
még a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol stb., valamint a gyümölcsök közül a
narancs és a többi déligyümölcs, a földieper, a meggy, a szilva, a fekete szőlő
stb.
Az E-vitamin szintén megtalálható a zöldségfélékben, napraforgómagban és
egyes csonthéjú gyümölcsökben, mint a mandula, a természetes E-vitamin-kivonat
pedig a búzacsíra olaj.
A sejt cellái is képesek némi önvédelemre. Ebben a sejtbe beépült enzimek
segítenek. Az egyik ilyen enzim a glutathione-peroxidase. Ez az enzim azonban
csak abban az esetben képes eredményesen védekezni, ha elegendő az ellátás egy
bizonyos ásványi anyagból, a szelénből. Ez az ásványi anyag nem ismeretlen
számunkra. Természetes körülmények között a gabonafélékben kellene
előfordulnia, amelyek a talajból szedik ki a gyökérzetük útján. A megfigyelések
alapján azonban nagyon sok területen hiányzik ez az anyag a talajból, így a
gabona illetve a szervezetünk sem juthat hozzá.
Kisebb mennyiségben a szelén előfordul egy egész sor tápanyagunkban. Az állati
belsőségekből származó táplálékban, és a brazíliai dióban van a legtöbb. Ezen
kívül megtalálható a tengeri élelmekben, soványhúsban, tojásban és egyes
zöldségfélékben, mint a fokhagyma stb. A szelén igen csak jelentősen hozzájárul a hosszú élet titkának felfedéséhez.
Egyes országokban ezért a talajt dúsítják szelénnel, hogy a fogyasztók
természetes táplálék útján jussanak hozzá.
A szervezet megvédésére szolgáló C-vitamin, E-vitamin, beta-carotene pirulában
is kaphatóak, de ha az emésztőrendszer már annyira le van terhelve, hogy az
élelmet sem tudja megemészteni, nem sok haszonnal jár a pirula sem, mert nem
szívódik fel a szervezetbe.
A vitaminok úgy játszanak közre a test megvédésében, hogy megengedik, hogy a
szabad gyökök egy elektront raboljanak tőlük és ez által semlegesítődjenek. A
rablás azonban sokkal érzékenyebb pontot talál, ha a szervezet túl van
terhelve. Akkor ugyanis a kémiailag sokkal tartósabb összetételekből rabolják
az elektronjukat az oxigén-szabadgyökök, magukat a sejteket támadva. Láncszerű
reakciót kiváltva, krónikus betegséget idéznek elő.
Okozhatnak tüdő- mell-, bőr-, gyomor-, prosztata- bél-, nyelőcsőrákot, természetesen
a közbeeső láncszemek segítségével, mint például a dohányzás stb.(A dohányzók
szervezete nem képes értékesíteni a vitaminokat.)
Megtámadhatják továbbá a véredényeket. Ha sok a vérben a LDL-koleszterin. Az
oxigén-szabadgyökök közreműködésével alakulhatnak ki a szív- és az érrendszeri
betegségek. Ugyanakkor a HDL képes harcolni az oxigén-szabadgyökök ellen és
csökkenteni a számukat.
Ha a sejtek enzimjeit támadják meg az oxigén-szabadgyökök, lelassul, vagy
megszűnik az a munka, amit az enzimek végeznek. Ez a sejt rongáláshoz vezet,
illetve az elhaláshoz. Az energia előállítói tevékenységet is megsérthetik, vagy megbéníthatják az
oxigén-szabadgyökök, ami szintén a sejt elhalásához vezet.
Az oxigén-szabadgyökök váladéka bénítólag hat az idegekre. Agy és idegsérülést
okoz. Ez a Parkinson-kór.
Ha a szemet nem óvjuk a túlzott napfénytől, a szabad radikálisok munkájának
következtében hártya képződik, ami csökkenti a látást. Közrejátszhatnak még az asztma és a reumatikus arthritis kialakulásában.
Okozhatnak továbbá fekélyt, májbetegséget, és lecsökkenthetik az ellenálló
képességet.
Az oxigén-szabadgyökök ellen, mint mondottuk, a táplálékunkban van a gyógyszer.
A vitaminok megtörik az oxigén-szabadgyökök munkáját. Beépítik magukat az
oxigén-szabadgyökök láncolatába, megváltoztatják azt, azaz ártalmatlanná teszik
őket. Az antioxidánsok munkájukkal egymást támogatják. A C-vitamin hat a
megsérült E-vitaminra, úgy, hogy az visszakapja az elvesztett ionját, aminek
következtében az E-vitamin újra antioxidánssá lesz.
A beta-carotene egész sor zöldségfélében megtalálható. Nemcsak a zöld levelű
zöldségfélékben, de a bőségesen narancssárga zöldségfélékben is nagymennyiségű
beta-carotene halmozódik fel. Sárgarépa, tök, édeskrumpli stb.
Ha C-vitamint és szelént is kivonatban fogyasztunk, ajánlatos a két készítményt
más-más időben bevenni, mert a C-vitamin korlátozhatja a szelén felszívódását. Vigyázat: Nagy mennyiségben a szelén mérgező!
Természetesen pirula formában is hozzájuthatunk ehhez a fontos pótszerhez.
Mondani sem kell azonban, hogy a táplálékunkban található, tehát a természetes
környezetében lévő, a számunkra legjobban értékesíthető gyógyszer. Meg kell
említenünk, hogy ugyanezt a szerepet el tudják végezni még az úgynevezett
carotenoidok, amelyek szintén természetes környezetükben, a növényekben
találhatók meg, s ugyancsak képesek a szabad radikánsok megsemmisítésére. Tehát
a zöldségfélék és gyümölcsök, szárazmagok és gabonafélék fogyasztása
természetes védelmet biztosít a szabad radikánsokkal szemben. Különösen hatékony
gyógyító ereje van a szójababnak, és az egyre szaporodó szójatermékeknek. A
legújabb kutatások szerint a különféle szójatermékek, amelyek arra hivatottak,
hogy minél változatosabbá tegyék étrendünket, sikeresen működnek közre a rákos
megbetegedések gyógyításában.
A oxigén-szabadgyököktől nemcsak semlegesítés útján szabadulhatunk meg.
Alkalmazhatjuk a megelőzési módszert is, azaz kerüljük azokat az ételeket,
amelyek több oxigén-szabadgyököt állítanak elő az anyagcsere folytán.
Ezek az ételek pedig nem mások, mint a növényi olajak, amelyeknek még nem is
olyan régen, még oly nagy biztonságot tulajdonítottunk. Ide sorolhatjuk továbbá
a margarinféléket is.
Az, aki magas koleszterinszinttel küzd, annak nem ismeretlen a növényi zsírok
használata. Eddig úgy tudtuk, hogy az állati zsírok azok, amelyek nagyon
károsak az ember számára, mert a vérerek falain zsírlerakódás képződik általuk,
és ez kevésbé következik be, ha olajat használunk. Nos, ha a koleszterinszintet
nem is annyira emeli az olaj, a szabad radikánsok burjánzásába alaposan
besegíthet.
Ezért kell minimumra csökkenteni az olaj használatát. Hiszen a szervezetnek
nagyon kevésre van szüksége, amit bőségesen ki tud választani a növényekből. De
ne feledjük azt, hogy a szervezet számára értékesebbek a nélkülözhetetlen
zsírok.
A petrezselyem az egyik leggazdagabb vastartalmú növény. Ugyanakkor
klorofildús, tehát antioxidáns. Láthatjuk, amit a természet az egyik kezével
elvesz, megadja a másikkal.
Az öregedés egyik jele a látás csökkenése. Ennek az a magyarázata, hogy a szem
folytonosan ki van téve a fénynek. Tehát itt képződnek leginkább az oxigén
szabad gyökök. A következmény az, hogy szemünk lencséjét hályog fedi be.
Különösen azok vannak kitéve a szemhályog képződésnek, akik sok időt töltenek a
szabadban, védőszemüveg nélkül. Az ibolyán túli sugárzás is ösztönzőleg hat az
oxigén-szabadgyökök képződésére.
De hadd ne fogjunk mindent a szabad gyökökre. A kutatások szerint a tej is
ludas lehet abban, ha látásunk gyors romlásnak indul. A tejben megtalálható
laktóz dupla cukor. Az emésztés következtében felbomlik két szimpla cukorra, a
glukózra és a galaktózra. A galaktóz a ludas a hályogképzésben. Érdekes, hogy a gyerekeknél ez jelenség nem áll fenn, mert a korai
gyermekkorban olyan enzimet termel a test, amely képes a galaktóz lebontására.
Később azonban ez a képesség eltűnik. Ha genetikailag valami ok miatt a kicsi
nem képes megemészteni a galaktózt, már az első év után megkezdődik a
hályogképződés.
Tudunk-e ezen segíteni?
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy bizonyos táplálékkal itt is tudunk hatni az
oxigén-szabadgyökök munkájára. A C- és az E-vitamin, illetve a beta-karoten
nagy mennyiségben megtalálható a szem szerkezetében, különösen sűrítve
található a C-vitamin, amely a többi vitaminnal védelmet nyújt a hályog ellen.
Szó volt arról, hogy egyes táplálékunk, mint a zöldségfélék, a gyümölcsök a
beta-caroten, míg a gabonafélék, a szárazbab, borsó, lencse, szójabab kitűnő A-
és B-vitamin, valamint szelénforrás. Ez a főleg növényi eredetű táplálék
tartalmaz elegendő vasat a szervezet számára, valamint a szintén fontos omega-3
olajat, amit megtalálhatunk a halolajban is, de a növények által termelt
omega-3 zsírsav molekulái sokkal tartósabbak, tehát a fény illetve az
anyagcsere hatására nem bomlanak fel oxigén-szabadgyökökké.
Az oxigén atomok, amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettő számára egy-egy
elektron jut, ezek képezik a szervezetben az oxigén-szabadgyököket. Legjobb
hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tűz szikrája. Életük egy
pillanat, de ahova pattannak égető sebet hagynak.
A felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt fogyasztottunk, és
nagyban függ az emésztésünktől, az emésztési szervek képességétől. Minél
nagyobb a szervek leterhelése, annál több oxigén-szabadgyök forog a
szervezetünkben.
A véderőnket pedig szintén a táplálékunk útján kapjuk. Az oxigén-szabadgyökök
ellen a leghatékonyabban az E-vitamin, a beta-carotene, a C-vitamin és a szelén
tud harcolni. Természetesen szervezetünk is védekezik az oxigén-szabadgyökök ellen,
amennyiben egészségesek vagyunk.
Hozzávalók:
kb. 5 db 2,5 dl-es üveghez:
80 dkg csipkevelő
80 dkg zselírozó cukor
2 cirom leve
4 dkg frissen reszelt gyömbér
Elkészítés:
Az üvegeket alaposan kimossuk, hagyjuk lecsepegni. A
csipkevelő masszát elkeverjük a zselírozó cukorral (ugyanannyi cukrot vegyünk,
ahány dkg a gyümölcspép). Beleöntjük a citromlevet, a gyömbért. Kevergetve
felforraljuk, és 4 percig rotyogtatjuk. A habját leszedjük. Azonnal üvegekbe
töltjük, lezárjuk, kb. 5 percre fejtetőre fordítjuk, és hűvös helyen tartjuk.
2 vagy 4 kg csipkebogyóvelőt
lábasba odatesszük főzni. Ha nem
idegenkedünk a zselésítő anyagoktól, akkor előírás szerint összekeverve az
anyaggal a velőt és ízlés szerint cukrot, vagy cukorhelyettesítő anyagot téve a
masszához 1 percig zubogva főzzük. De készíthetjük e nélkül
is. Nagyon különleges lesz az íze
a lekvárnak, ha amikor elkészült 10-20 dkg rostos málnaport adunk a csipkéhez. Üvegekbe töltjük, celofánnal
lekötjük, tetőt teszünk az üvegekre, 5 percre fejre állítjuk és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
2 vagy 4 kg áfonya velőt
lábasba odatesszük főzni. Ha nem idegenkedünk a zselésítő anyagoktól,
akkor előírás szerint összekeverve az anyaggal a velőt és ízlés szerint cukrot,
vagy cukorhelyettesítő anyagot téve a masszához 1 percig zubogva főzzük. 50 gr vákuum szárított
áfonyát is tehetünk a masszába, maximum 1-2 perces erős forralás után üvegekbe tesszük és száraz dunsztban hagyjuk
kihűlni.
Kímélő, egészséges, gyümölcsös ételek
Gyümölcspuding - Gyümölcsös tejbepapi - Gyümölcsös zabkása - Gyümölcsjoghurt - Gyümölcsös túrótorta - Zabos gyümölcsturmix - Gyümölcsleves - Mákos palacsinta meggyöntettel - Gyümölcsfagyi - Hamis túrógombóc - Gyümölcsös túrógombóc - Rizskoch Gyümölcsszörppel - Házi keksz
Gyümölcspuding
alaprecept
Hozzávalók:
0,5 liter Cserpes tej
1 tojás sárgája
ízlés szerint cukor
1 evőkanál liszt
1 evőkanál gyümölcspor
szárított gyümölcs a díszítéshez
4 db hideg vízzel átöblített
kelyhet készítsünk elő!
A tejből félreteszünk 1-1,5 decit,
a többit feltesszük kis lábosban, mérsékelt tűzön forralni. A tojássárgáját
habosra keverjük. A lisztet és a gyümölcsport külön tálkában alaposan
összevegyítjük. A liszt-gyümölcsporkeveréket fokozatosan hozzákeverjük a tojás sárgához,
majd apránként hozzáadjuk a félretett hideg tejet, és csomómentesre keverjük.
Ehhez egy merőkanálnyit fokozatosan, folyamatos kevergetés mellett hozzáadunk a
már gőzölgő, de még nem forrásban levő tejből, majd ezt az egyveleget beleöntjük
a meleg tejbe folytonos kevergetés mellett. Addig főzzük folyamatosan
kevergetve, amíg be nem sűrűsödik. Ezután rögtön az előkészített kelyhekbe
öntjük a pudingot. Ha kihűlt hűtőbe tesszük egy félórára. Vákuum Szárított
gyümölccsel díszítve tálaljuk. Ha édesíteni szeretnénk a pudingot, a cukrot a
tojássárgával keverjük ki a főzés legelején.
Gyümölcsös tejbepapi
Hozzávalók:
0,5 liter Cserpes tej
5 csapott evőkanál búzadara
1 evőkanál gyümölcspor
szárított gyümölcs a díszítéshez
Készítsünk elő hideg vízzel
kiöblített kelyheket!
A tejet tegyük fel főni mérsékelt
lángon.
A búzadarát alaposan vegyítsük
össze a gyümölcsporral. Ha már gőzölög a tej, de még nem forr, lassan,
folytonos kevergetés mellett adjuk hozzá a búzadara-gyümölcspor keverékét. Besűrűsödés
után öntsük a kikészített kelyhekbe. Szórjunk a tetejére szárított gyümölcsöt,
és máris fogyaszthatjuk. Ha édesíteni szeretnénk, mielőtt kehelybe öntjük a már
kész, de még meleg papit, keverjünk hozzá egy evőkanál mézet!
Gyümölcsös zabkása
Hozzávalók:
6 púpozott evőkanál zabpehely
1 tasakgyümölcs por
0,5 l folyadék (víz, vagy tej, vagy
víz és tej keveréke, vagy rizstej vagy zabtej, stb)
szárított gyümölcs a díszítéshez
méz vagy mézpor az édesítéshez
Készítsünk elő hideg vízzel
átöblített kelyheket! A zabpelyhet turmixban őröljük porrá. Öntsük lábasba, és
tegyük hozzá a vizet, majd mérsékelt lángon kezdjük el forralni. Addig főzzük,
amíg be nem sűrűsödik. Öntsük a kikészített tálkákba és keverjük hozzá a
gyümölcsport. Szárított gyümölccsel díszítve tálalhatjuk, vagy hagyjuk kihűlni,
tegyük hűtőbe, és hidegen fogyasszuk! Ha édesíteni szeretnénk, bár önmagában is
édes, akkor a már kész papihoz keverhetünk egy evőkanál mézet vagy mézport.
Gyümölcsjoghurt
Hozzávalók:
5 dl Cserpes natúr joghurt
2 evőkanál gyümölcspor
2 evőkanál köles
2 evőkanál kukoricadara
2 evőkanál méz
szárított gyümölcs a díszítéshez
Készítsünk elő hideg vízzel
átöblített kelyheket!
Kis lábasba melegítsük meg a
mézet, keverjük hozzá a kölest és a kukoricadarát és picit pirítsuk meg, majd
öntsük fel fél deci hideg vízzel. Kevergessük, amíg a hozzávalók felszívják a
vizet, végül hagyjuk kihűlni. Keverjük el a joghurtban a gyümölcsport, majd
adjuk hozzá a kihűlt mézes kölest. Szárított gyümölccsel tálaljuk. Nem
tartalmaz mesterséges aromát és felesleges cukrot, így nem veszi el a
kisgyermekek étvágyát, ellenben a boltban kapható gyümölcsjoghurtok nagy
részével.
Gyümölcsös túrótorta
Hozzávalók:
3 tojás
2 evőkanál finomliszt
2 evőkanál gyümölcspor
2 evőkanál porcukor
25 deka Cserpes túró
1 vaníliarúd
1 evőkanál citromlé
23 centi átmérőjű tortaforma
Tipp: ha piros színű
gyümölcsporral készítjük érdemes beszerezni hozzá szívecske alakú tortaformát:)
Verjük kemény habbá a
tojásfehérjét. A sárgáját keverjük habosra a porcukorral. A lisztet alaposan
keverjük össze 1 evőkanál gyümölcsporral. A habosra kevert tojássárgához
adagoljuk hozzá lassan a gyümölcsporos lisztet, majd a felvert tojáshabot. A
vajjal, liszttel kikent tortaformába öntsük bele a piskótatésztát. 160 fokos
sütőben süssük aranysárgára. Közben villával törjük össze a túrót, keverjük
össze a citromlével, a vaníliavelővel és 1 evőkanál gyümölcsporral. Ha túl
száraz lenne, keverhetünk hozzá egy gondolatnyi tejfölt vagy joghurtot. A túrós
masszát kenjük a kihűlt piskótatésztára, majd díszítsük szárított gyümölccsel.
Zabos gyümölcsturmix
Hozzávalók:
zabpehely
zabtej
gyümölcsvelő vagy gyümölcspor
1-2 evőkanál gyümölcsvelőt
turmixoljunk össze 2 deci zabtejjel. Ha laktatóbb variációt szeretnék rakjunk a
turmixba 1-2 kanál zabpelyhet. Turmixban őröljünk porrá
zabpelyhet. Keverjünk hozzá gyümölcsport, majd öntsünk hozzá zabtejet. Ha picit
tovább turmixoljuk, remek, habos hűsítőt kapunk.
Gyümölcsleves
Hozzávalók:
0,5 kg Gyümölcsvelő
0,5 l víz
1 pohár Cserpes tejföl
1 evőkanál liszt
1 pici darab vaníliarúd
3 szegfűszeg
egy fél citrom
cukor
A gyümölcsvelőt felengedjük kb. fél
liter vízzel, és a megtisztított fél citrommal, szegfűszeggel, vaníliarúddal
feltesszük főni. A lisztet csomómentesre keverjük a tejföllel. Ha a leves
felforrt, a levéből hozzáteszünk a tejfölös liszthez, összekeverjük, és
kevergetés közben beleöntjük ezt a habarást a levesbe. Kicsit keverünk rajta,
és kész. Gyümölcsmártást hasonló módon
készíthetünk, csak víz mennyisége kevesebb (1-2 dl), a lisztté több (3
evőkanál) legyen.
Mákos palacsinta meggyöntettel
Hozzávalók a palacsintatésztához:
liszt
Cserpes tej csipet szódabikarbóna
ásványvíz, szóda
meggypor
olaj
Hozzávalók a töltelékhez:
mák
meggypor
citromhéjreszelék
vaníliarúd
ízlés szerint cukor
Hozzávalók a gyümölcsöntethez:
megyevelő
Cserpes tejföl
fél citrom
vaníliarúd
Gyümölcsfagyi
Hozzávalók:
gyümölcsvelő
tejszín
Lefagyasztjuk a gyümölcsvelőt.
Fagyott állapotban a turmixba tesszük, öntünk hozzá tejszínt, összeturmixoljuk,
majd kelyhekbe kanalazzuk.
Hamis túrógombóc tejallergiásoknak és tejérzékenyeknek
Hozzávalók:
1 zacskó köles
1 tojás
néhány evőkanál liszt
zsemlemorzsa
olaj
1 zacskó gyümölcspor
0,5 kg gyümölcsvelő
szárított gyümölcs
Elkészítés:
A kölest megfőzzük. A zsemlemorzsát
olajon megpirítjuk. Ha kihűlt hozzátesszük a tojást, a gyümölcsport és annyi
lisztet, amennyit felvesz. Kis gombóckákat formázunk belőle, és forró vízben
kifőzzük. Ha túlságosan lobog a kifőző víz, szétmegy a gombóc. Ha a gombóc
feljött a víz tetejére 4-5 perc után meghempergetjük a pirított
zsemlemorzsában. felbontjuk a gyümölcsvelőt, és az így kapott friss „szörppel”
leöntjük a gombóckákat. Szárított gyümölccsel díszítjük.
Gyümölcsös túrógombóc
Hozzávalók:
0,5 kg Cserpes túró
1 tojás, de tojás nélkül is
működik
3 marék búzadara
1 evőkanál liszt
vaníliarúd
reszelt citromhéj
1 tasak gyümölcspor
zsemlemorzsa
olaj, vaj vagy zsír
0,5 kg gyümölcsvelő
Valamilyen zsiradékon megpirítjuk
a zsemlemorzsát. A túrót összetörjük,
hozzákeverjük a gyümölcsport, vaníliarúd belsejéből kikapart vaníliavelőt, a
reszelt citromhéjat. Hozzátesszük a tojást, a búzadarát, kevés lisztet, és
összedolgozzuk. Fél órára betesszük pihenni a hűtőbe, és vizet forralunk. Fél
óra múlva kis gombóckákat formázunk a tésztánkból és kifőzzük forró vízben, de
ne lobogjon túlságosan a víz, mert akkor szét mennek a gombóckák, és túrós
tejbepapi lesz az ebéd. Miután feljöttek a gombócok a víz tetejére, 8-10 percig
még főniük kell. A kifőtt gombóckákat a pirított zsemlemorzsába forgatjuk. A
gyümölcsvelővel leöntve tálaljuk a gombóckákat. Díszítésként szórhatunk rá
szárított gyümölcsöt.
Rizskoch gyümölcsszörppel
Hozzávalók:
6 tojás
3 evőkanál liszt
negyed kiló barna rizs, lehet
gyorsrizs is
ízlés szerint cukor
citromlé vagy reszelt cirtomhéj
vaniliavelő vaniliás cukor
1 zacskó gyümölcspor
0,5 kg gyümölcsvelő
Elkészítés:
Megfőzzük a rizst. Szétválasztjuk
a tojást. A sárgáját kikeverjük habosra cukorral, ha szeretnénk cukrozni,
hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a vaníliavelőt, a gyümölcsot. A habos tojássárgához hozzáadjuk a barnarizst
a lisztet és óvatosan összekeverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és
óvatosan a rizses masszához keverjük. Tűzálló edénybe tesszük és megsütjük.
Összeturmixoljuk kevés cukorral a gyümölcsvelőt, és finom házi „gyümölcsöntetet”
kapunk, ami azonban tartalmazza az értékes vitaminokat, hiszen a velő
készítésnél csak hősokkot kapott a gyümölcs. Csak frissen készítve jó! Ha később is enni szeretnénk akkor
javasolt a cukros velőt 1 percig zubogva felfőzni, így friss házi lekvárként
később is fogyasztható. Kockákat szelünk a kész rizsfelfújtból és
leöntjük az gyártott házi öntettel, vagy friss lekvárral. Szárított gyümölccsel
díszíthetjük.
Házi keksz
Hozzávalók:
1 bögre zabpehely
1 dl olívaolaj
szárított gyümölcs
1 evőkanál liszt
Elkészítés:
A zabpelyhet összegyúrjuk az
olívaolajjal, a liszttel és a szárított gyümölccsel. Tíz percig pihentetjük,
majd baba-tenyérni lapocskákat formázunk belőle, amit sütőlemezen, kb 15 perc
alatt aranybarnára sütünk. Szárított gyümölcs helyett gyümölcsporral is
készíthetjük.
Sütemények
Klasszikus édes muffin
Egyik keverő edénybe belerakni: 25 dkg liszt, 2 teáskanál
sütőpor
A liszthez lehet keverni bármilyen darált anyagot, rostos gyümölcsport kb. 5 dkg-ot (dió, mogyoró, kókusz, mandula,
csokidarabok, mák), de ekkor kicsit csökkenteni kell a liszt mennyiségét. Az
anyagokat szárazon jól elkeverni!
Másik keverőbe belerakni: 10 dkg kristály cukrot, (ez lehet
fehér, barna, bármilyen kristálycukor), 2,5 dl Cserpes joghurtot, vagy
helyette bármilyen más Cserpes tejterméket (kefír, tejszín, tejföl, tej (ettől függően
lesz zsírosabb, vagy zsírszegényebb a muffin), 0,75 dl napraforgó olaj, 2 egész tojás. Ezeket összekeverni (habverővel, csak
addig kell keverni, amíg az olaj már nem válik el a többi anyagtól). A végén belekeverni, már csak fakanállal, vagy a habverővel
néhány fordulattal 25 dkg gyümölcsöt.
·
vákuumszárított gyümölcs (nagy előnye, hogy nem
áztatja el a tésztát)
·
friss apróra vágott gyümölcs,
·
fagyasztott gyümölcs,
·
összevágott,
·
lecsepegtetett befőtt,
·
vagy finom házi dzsem is lehet, vagy darabos
lekvár
Ha a gyümölcs semlegesebb ízű (pl. alma,)
akkor érdemes egy-két evőkanál citromlét is a tésztába keverni, úgy
finomabb lesz az íze.
A végén a két keverőtál tartalmát összeönteni, összekeverni
fakanállal, vagy habverővel, csak addig, hogy egynemű legyen a tészta, majd a
12 darabos muffin sütőbe papírt téve kanállal egyenletesen belerakni a tésztát.
Gázsütőben 4-5 fokozaton 15-20 perc alatt megsül.
Kivétel után a tepsiből kiszedni a papíros muffinokat,
hagyni kell kihűlni, majd lehet díszíteni és díszítés után leszedni a
papírokat. Díszítések, a megsült muffinok tetejére: csokiöntete, gyümölcsmáz, lekvár.
Gyümölcsmáz: 20 dkg porcukor + 5 dkg instant
gyümölcspor és valamilyen lé (2-3 evőkanál
lé). Fényesre, jól kikeverni. (A lé lehet: citromlé (áfonyához, almához,
körtéhez), befőttlé (meggylé-finom és szép is), rum (meggyes ízesítéshez nagyon jó), likőr. A
mázra, még amikor nedves rá lehet szórni
cukrot, vákuum szárított gyümölcsöt.
Lekvár: 3-4 evőkanál nem darabos lekvárt, zselét felforrósítani és a még meleg
muffinokra rákenni. Beszívja a máz egy részét, de szép fényes is lesz tőle és
rászárad.
Minden ötödik magyar gyermek túlsúlyos
A fővárosi iskolás
fiúk 18 százaléka túlsúlyos, míg a lányoknál 20 százalék ez az arány — derült
ki az Országos Élelmiszerbiztonsági- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI)
a világ egyik legnagyobb élelmiszergyártó multinacionális cégével közösen, 2005
szeptemberében elvégzett reprezentatív felméréséből, amelynek eredményét
szerdán ismertették.
A felmérést az OÉTI és az ÁNTSZ szakemberei a pedagógusokkal
együttműködve, a szülők beleegyezésével 16 budapesti kerület 18 általános
iskolájának 117 osztályában végezték el. A felmérés különlegessége, hogy az
elhízás mértékét a testzsír-sovány testtömeg arányának mérésével is vizsgálták.
A felmérés során számos életmódbeli kérdésre is válaszoltak
a 7-18 éves korú tanulók, például hogy hogyan töltik a szabadidejüket, milyenek
a vitamin- és ásványianyag-fogyasztási szokásaik, dohányoztak-e már vagy
dohányoznak-e rendszeresen. Ez utóbbi kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy
a serdülő fiúk 5, míg a lányok 10 százaléka cigarettázik rendszeresen. A 7-14
éves korú gyerekek fele nem elégedett a saját testével, fogyni szeretnének, sőt
20-30 százalékuk már fogyókúrázott is.
A napi testmozgás alig több mint a serdülők felére jellemző.
Ugyanakkor a gyerekek egy része nem étkezik naponta háromszor, és van köztük
kifejezetten soványnak mondható is. A vitamin- és ásványianyag-utánpótlással a
túlsúly ellenére gond van. Pozitív jelenség, hogy az elmúlt évekhez képest nőtt
a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és barna kenyeret is többet vásárolnak a
családok, mint régebben.
Dr. Antal Magda, az OÉTI főosztályvezető főorvosa
rámutatott, hogy a gyermekkori elhízás azért is veszélyes, mert az a
felnőttkori elhízás fokozott kockázati tényezője. A már elhízott gyermekek
testtömegét nehéz csökkenteni. A sajtótájékoztatón ismertettek egy új
programot, amelynek keretében általános iskolásokkal - játékos formában —
ismertetik az egészséges táplálkozás alapelveit.
Forrás: National Geographic Online
Elhízott gyermekek: a cukros üdítők is felelősek
Az európai fiatalok
negyede túlsúlyos. Hat és fél kiló hízást jelent évente a napi egy doboz normál
üdítő elfogyasztása a tizenéveseknél amerikai tudósok szerint. Egy, az
elhízottsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi munkacsoport friss
jelentésében az áll: 2010-re az unió területén élő gyerekek mintegy 40
százaléka lesz túlsúlyos, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.
A bostoni gyermekkórház kutatói fél éven keresztül több mint
100 tizenéves gyereket figyeltek meg, akiknek fele csak vizet, vagy
édesítőszeres üdítőt ivott. A kutatás eredménye szerint napi egy doboz, vagyis
3,3 dl cukros üdítő havonta több mint fél kiló hízásért felelős.
A leginkább túlsúlyos tinédzserek között az alacsony
kalóriatartalmú italok fogyasztása a kísérlet során csökkentette a testtömeg
indexet.
A cukros italok hatását vizsgáló kutatás eredményei tovább
növelik a gyermekek tömeges elhízásával kapcsolatos aggodalmakat. Az
elhízottsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi munkacsoport, az
International Obesity Task Force (IOTF) egy friss jelentése szerint 2010-re az
Európai Unió területén élő gyerekek mintegy 40 százaléka lesz túlsúlyos, ha a
jelenlegi trendek folytatódnak. Ma az európai fiatalok negyede számít
elhízottnak vagy túlsúlyosnak.
– Az Európai Unióban az IOTF becslései szerint 20 ezer
elhízott gyerek lehet cukorbeteg 2010-re, ha a jelenlegi tendenciák
folytatódnak.
– Szintén az IOTF jósolja azt, hogy több mint egymillió
gyereknél jelentkezik majd a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint,
amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések első jelei.ű
– A gyerekeknek leginkább vizet, alacsony zsírtartalmú
tejet, cukor hozzáadása nélkül készült tejturmixot, vagy 100 százalékos
gyümölcslevet kellene inniuk.
– Minden gyereknek naponta legalább két liter vizet kellene
meginnia.
Azok a tizenévesek, akik naponta megisznak egy doboz normál
üdítőt, egy év alatt 6,5 kilogrammal lesznek nehezebbek, mint diétás, vagyis
„light” italokat fogyasztó társaik – állapították meg amerikai tudósok.
Forrás: Info Rádió
A kövérség betegség
Magyarországon is túl
sok az elhízott ember. Az utóbbi két évtizedben duplájára nőtt a
súlyfölöslegtől szenvedők száma. A lakosság húsz százaléka komolyan elhízott,
de ha ideszámítjuk a kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyosakat is, akkor kiderül,
hogy hatvan százalék a súlyproblémával küszködők aránya. Nem véletlen hát, hogy
Európa legbetegebb nemzete vagyunk. Az elhízásból eredő betegségek évente 11
milliárd forintba kerülnek az egészségbiztosítónak. Számos olyan súlyos
betegség van, amely elsősorban vagy többségében az elhízott embereket
veszélyezteti. Ne higgyenek azoknak a molett sztároknak, médiaszemélyiségeknek,
akik azt hirdetik, hogy nekik kutya bajuk, mert nem mondanak igazat! Valójában
kizárt, hogy húsz kiló túlsúly felett — különösen, ha elmúlt negyvenéves —
egészséges maradhat valaki.
Gondoljuk csak meg: ha egy hatvankilós embernek harminckilós
zsákot raknak a vállára, cipelje csak reggeltől estig, elbírja-e? S ha mégis,
akkor úgy jár, mint a kilencvenkilós polgár: roskadozik a gerincoszlopa, kopnak
az ízületei, dagad a lába, s fáj minden porcikája. Az epekő, a cukorbetegség
többségében a helytelen táplálkozás miatt alakul ki. A nagy zsírbevitel, a sok
koleszterin károsítja az érfalakat, kialakul a magas vérnyomás s annak gyakran
végzetessé váló következménye, az agyvérzés vagy a szívinfarktus. Nem túl régi
felfedezés, hogy a rák egyes fajtái a kövér embereket gyakrabban támadják meg.
Az elhízottnak rossz az általános közérzete, nehezen mozog, már kisebb
mozgásnál is liheg, pár lépcső után kifullad. Éjjel rosszul alszik, horkol,
gondot jelent a másik oldalára fordulni, olykor levegő után kapkod. Ha pedig a
kövérség dohányzással, italozással párosul, szinte biztos, hogy soha vagy nem
sokáig kell a postásnak a nyugdíjat kézbesítenie.
A testi bajok mellett legalább annyi lelki gonddal kell
megküzdeniük az elhízott embereknek, főleg a gyermekeknek.
Elképesztő, hogy miket eszünk!
Magyarországon
elfogyasztott ételek mintegy háromnegyede iparilag előállított étel, amelyben
mindenképp vannak adalékanyagok — mondta az InfoRádiónak Benda Judit
egészség-tanácsadó, Hans Ulrich: A leves hazudik című most megjelent könyvének
szerkesztője. A szakértő szerint egészségesen csak úgy lehet táplálkozni, ha
otthon főz az ember.
Az élelmiszeriparban használt ízanyagok jó része
mesterséges. Az eper ízt egy ausztrál fa fűrészporából nyerik, az őszibarack
ízt a ricinusból, a citrom ízt egy gombából.
Olyan, mintha természetes lenne, nem is kell mesterségesnek
jelölni — mutatott rá Benda Judit, hozzátéve, hogy ha például igazi eperből
vonnák ki az eper ízt, akkor a világ epertermelése az elfogyasztott eperízű
készítmények töredékére lenne csak elég, és rendkívül költséges is lenne.
A szervezet a természetes adalékanyaggal sem tud mit
kezdeni. Benda Judit szerint vannak olyan élelmiszerhez adott
anyagok, amelyeknek "súlyos egészségkárosító hatása van", ilyen
például a felvágottak, szalámik, kolbászok 95 százalékában megtalálható
nitrites pácsó.
„Van azonban sok olyan anyag is, amelyet természetesnek is
lehet tekinteni, ilyen a citromsav, az aszkorbin sav, de attól, hogy ez
pluszban van hozzátéve az élelmiszerhez, ez is mesterséges lesz, mert a
szervezetben egészen máshogy szívódik fel, a szervezet nem tud vele mit
kezdeni" — hangsúlyozta Benda Judit.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az adalékanyagok
mellett, hiába ártalmatlanok, sokszor ott van még az élelmiszerben a
permetezőszer maradvány, van benne nehézfém, ipari szer maradványok, és ezek
egymás káros hatását felerősítik.
Jelölni kéne a pontos összetételt, de még mindig vannak
kiskapuk.
„Bár 2005 novemberétől pontosan rá kell írnia a gyártónak,
hogy mit tartalmaz az élelmiszer, még mindig vannak kiskapuk, még mindig vannak
olyan anyagok, amelyek nem biztos, hogy rákerülnek a címkére" — jegyezte
meg Benda Judit.
A szakember szerint az Egyesült Államokban az elfogyasztott
ételek 95 százaléka iparilag feldolgozott élelmiszer, Németországban 75
százalék, és bár Magyarországról nincs pontos adat, a német szinthez lehet
közel.
„Vissza kellene térnünk nagyanyáink konyhájához. Az egyetlen
járható út, ha otthon főzünk" — hangsúlyozta Benda Judit.
Forrás: InfoRádió
Az élelmiszergyártó nagyvállalatok nem tesznek sokat az egészségvédelemért
Továbbra sem
fordítanak elég figyelmet az élelmiszergyártó óriások arra, hogy termékeikben
csökkentsék a kövérség, a diabétesz, a rák, vagy a szív- és érrendszeri
problémák kialakulásáért felelős anyagok — többek közt a cukor, a zsír —
szintjét. A londoni City University munkatársai a világ tíz legnagyobb
élelmiszeripari vállalatát, tíz legnagyobb szállítóját és az öt legnagyobb
étteremlánc-hálózatát vizsgálták meg. A huszonöt nagy cég közül mindössze
négynél tettek lépéseket a zsíros anyagok arányának csökkentése érdekében: a
Kraft, a PepsiCo, vagy a többek közt a Burger Kinget tagjai között tudó
Compass-étteremlánc, illetve a KFC- és Pizza Hut-tulajdonos Yum-csoport. A
vállalatok általában igen keveset tettek azért, hogy az általuk gyártott vagy
forgalmazott ételek egészségesebbek legyenek. A McDonald's például csak az
adagok nagyságát szabta át, sem a zsír, sem a só, sem pedig a cukor szintjét
nem csökkentette. A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a vállalatok
betartják-e az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-es irányelveit. „A
legtöbb vállalat egyáltalán nem figyelt oda azokra, rendkívül nyugtalanítóak a
tapasztalataink. Még az általunk vizsgáltak közül a legkisebb vállalatnak is
ötször nagyobb a költségvetése, mint a WHO-nak, így a források szűkösségére nem
hivatkozhatnak" — fogalmaznak a jelentés szerzői. A kutatásból az is
kiderül, hogy a magukat gyakran a fogyasztók nagy barátaiként beállító
szupermarketek is jelentős csalódást okoztak.
(AFP – London/MTI)
Áfonya
- Különlegessége a myrtillin nevű kék festékanyag: gátolja a kórokozók fejlődését
a bélben. A C-vitaminnal és folsavval együtt vérképző.
- Rendkívül sok csersavat tartalmaz.
- A méregtelenítő enzimek egész sorát aktivizálja, és ezáltal semlegesíti a
rákkeltő anyagokat.
Citrusfélék
Cseresznye
Dinnye
Egres
Eper
Grepfruit
Kiwi
Málna
Őszibarack
Ribizli
Savó
Sárgabarack
Szeder
Szőlő
Zöldség abc
Brokkoli
Burgonya
Káposzta
Saláta
Spárga