Vitamin abc
Vitaminfogyasztási szükséglet
Mindennapi életünk és táplálkozásunk elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű vitaminfogyasztás. A legelőnyösebb az lenne, ha szervezetünknek ezeket természetes formában adnánk meg. Hanyagság és időhiány miatt azonban gyakran mesterséges formában vesszük magunkhoz.
Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez jelenlegi ismereteink alapján tizenhárom vitaminra van szükségünk. Az, hogy miből mennyire, egyénenként változó. Ez életkortól és egészségi állapottól, nemtől, táplálkozási szokástól egyaránt függ. Sokan abban a hibába esnek, hogy saját fejük után, megfelelő információ hiányában maguk kezdik adagolni a napi mennyiséget. Ez azért is veszélyes, mert nincsenek tisztában aktuális vitaminszintjükkel és esetleges félrekezelés is előfordulhat. Ezért mielőtt szervezetüket meggondolatlanul különféle vitaminokkal bombáznák, konzultáljanak a családi orvossal.
Az életkor előrehaladtával gyakran a vitaminhiány számlájára írható a koncentrációs gyengeség, a fáradékonyság és az időskori depresszió is. Amint azt tudjuk, megfázás idején növekszik szervezetünk C-vitamin szükséglete. De így van ez szélsőséges időjárási körülmények között és erőteljes fizikai megterhelésnél is.
Azok, akik sokat dohányoznak ajánlott 50%-al több C-vitamint és 40%-al több E-vitamint fogyasztaniuk, mert ez jelentősen csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az ő esetükben napi 40mg E-vitamin és 110-140 mg C-vitamin bevitele ajánlott.
Ami a rendszeres alkoholfogyasztást illeti, ebben az esetben a B-vitaminok segíthetnek. Ezt az ausztrálok bizonyára nagyon jól tudják, mert Ausztráliában például B1-vitamint kevernek a tömény italokhoz. Hatásosak lehetnek még a különféle multivitamin- és multi ásványi anyag-készítmények is.
Egészségünk megőrzése érdekében, orvosi ajánlással, időnként érdemes vitaminkúrákat is tartani. Lehetőleg kerüljük az egyoldalú táplakozást és fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt, mert ezek természetes formában biztosítják szervezetünknek azokat a vitaminokat, melyekre szüksége van.
A vitaminok csoportosítása
Zsírban oldódó vitaminok:
Ezeket a
vitaminokat szervezetünk csak zsiradékkal együtt képes felvenni és
hasznosítani, jól raktározódnak a szervezetben.
A-vitamin (béta-karotin) (retinol)
D-vitamin (kalciferol)
E-vitamin (tokoferol)
K-vitamin (filokinon)
A-vitamin (retinol, axeroftol)
Az A-vitamin
számos anyagcsere folyamat katalizátora, szükséges a bőr és nyálkahártyák
épségéhez, illetve a látóbíbor képződéséhez. Az A-vitamin előanyaga a karotin,
melynek felszívódása rosszabb, mint az A-vitaminé. Növényi tápanyagban, mint
karotin (elővitamin), állati eredetű tápanyagban, mint A-vitamin fordul elő
(olaj, vaj, zsír). A májban raktározódik, és a karotin is itt alakul át A-vitaminná. Az A-vitamin véd a fertőzésekkel szemben, védi a hámsejteket (bőr,
valamint a gyomrot, légutakat, bélcsatornát, belső üregeket védő nyálkahártya).
A-vitamin hiányában farkasvakság (amikor szürkületben vagy gyenge világítás
esetén látászavar következik be), a bőr repedezettsége és szárazsága, illetve a
haj korpásodása és a haj-köröm töredezése jellemző. Plusz A-vitamin bevitelre
a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése mellett szükség lehet, a
fogamzásgátló gyógyszereket szedő hölgyeknek azonban kevesebb A-vitamin
felvételre van szükségük. A bőr ápolásában (illetve a sebkezelésben) nagy
szerepe van krémek formájában is (pl. Neogranormon kenőcs) az A-vitaminnak. Az
A-vitamin túladagolásában fejfájás, hasmenés (vastagbél széklet) és a bőr
besárgulása, fájdalmas bőrgyulladás, ízületi fájdalom, májkárosodás léphet fel.
A-vitamin táplálékforrás: máj, tejszín, vaj, tojássárgája, répa, tök,
sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, spenót, hal, cékla, petrezselyem,
zellerlevél, kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, szója, kajszibarack,
áfonya, csipkebogyó bőségesen tartalmaz A-vitamint.
A-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 800 µg, szoptatás
alatt 1300 µg, férfiak esetében 1000 µg
D-vitamin (kalciferol)
A D3-vitamin sztearinszármazék, provitaminja (előanyaga) a 7-dehidrokoleszterin,
mely ultraibolya sugárzás hatására alakul át D3-vitaminná.
Fehérjéhez (globulinhoz) kötődve a májba jut, majd további kémiai átalakuláson
megy át, és újra globulinhoz kötődve eljut a bélbe, illetve a csontokba. A D-vitamin a bélben olyan kalciumkötő fehérje (protein) szintézisét segíti elő,
amely a bélfalon keresztül transzportálja a Kalciumot.
A D3-vitamin hatása kettős: emeli a vér kalcium és foszfor szintjét
(a kalcium felszívódását fokozza a bélből, ürülését a vesén át csökkenti), és
közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A D2-vitamin növényi
eredetű, az ember kevésbé hasznosítja. A D-vitamin hiánya nemcsak a
kalcium-anyagcserét zavarja meg, hanem általa következményes foszforhiány is
létrejön. D-vitamin hiánya egyben ízületi gyulladásra, ízületi merevségre való
hajlamot, és görcskészséget eredményez, jellemző tünet lehet még a hátfájás,
fogszuvasodás, fáradtság, levertség, és a haj fokozott hullása. A-vitamin és C-vitaminnal együtt szedve segíti a megfázásos tünetek megelőzését, elősegíti a
kötőhártya-gyulladás gyógyulását. A Koppenhága Egyetem tudósai felfedezték,
hogy a D-vitamin szerepet játszik az immunvédekezésben, a T-sejtek
aktivizálódásában. Ehhez az aktivizálódási funkcióhoz a T-sejtekben külön D-vitamin receptorokat, "antennákat" azonosítottak be, ha alacsony a
szervezetben a D-vitamin szint, akkor a T-sejtek inaktív állapotban
maradhatnak. A D-vitamin túladagolása szintén létrejöhet, ekkor a csontokban
rendellenes, nagyfokú meszesedés jön létre, de más szervekben is fokozott
meszesedés alakulhat ki (ezért indokolt esetben a célzottan fokozott D-vitamin
adagolást fokozott figyelem és ellenőrzés mellett célszerű alkalmazni!).
Angliában, (mivel kevesebb a napfény és esős, ködös időben nő a D-vitamin
igény) gyakori volt a csecsemők és kisgyermekek esetében a rachitis, melyek a
csontok eldeformálódásával járt. D-vitamin pótlásával és megfelelő mennyiségű
(és megfelelő időben való) napoztatással kivédhető ennek a kóros állapotnak a
létrejötte.
D-vitamin táplálékforrás: leginkább a tojássárgája, vaj, tejszín és a
csukamájolaj, szardíniakonzerv, vitaminozott margarinok, csiperkegomba,
zabpehely, búzacsíra, élesztő.
D-vitamin napi szükséglet: A D-vitamin szükséglet az életkor, vagyis a
csontosodási folyamatok szerint változó. Gyermekeknek 400-800 NE, terhesség és
fokozott szükséglet esetén 800-1000 NE, felnőtteknek (napfény felvételétől
függően) kb. 100 - 500 NE a szükséges D- vitamin mennyiség (RDA - OÉTI
alapján).
E-vitamin (tokoferol)
Az E-vitamin a kiserek (kapillárisok) falában védő funkciót tölt be, ezen kívül a
máj elzsírosodásával (és a máj mérgek okozta elfajulásától) szemben is
védőhatást fejt ki. Az E-vitamin csökkenti a vér koleszterinszintjét, szerepe
van a szaporodóképesség (spermaképzés, megtermékenyülés, magzatkihordás)
folyamatában. Az E-vitamint a meddőség, szexuális problémák, koraszülés,
menstruációs zavarok, a nemi szervek fejlődési zavaraiban, menopausát követő
zavarok, szív és érrendszeri betegségek, bőrproblémák (pl. hegesedések), a
foglazulás gyógyításában elsődlegesen használják. Az E-vitamin antioxidáns
szerepét még vizsgálják, de jelentős antioxidáns hatással rendelkezik.
Antioxidáns, védő hatása az A-vitaminra és a telítetlen zsírsav molekulákra is
kihat. Az E-vitamin hatását erősíti a szelén, a vas azonban csökkenti a
hatékonyságát (szerves kötésű vassal együtt lehet szedni). Az E-vitamin hiánya
lassú sebgyógyulást, fáradékonyságot, izomtónus-veszteséget, és csökkenő nemi
vágyat eredményezhet.
E-vitamin táplálékforrás: a gabonafélék csíraolajában (tök vagy napraforgó),
a zöld növényekben-főzelékfélében, a húsban, a májban és a tojásban,
homoktövisben, szójában, csipkebogyóban, gesztenyében, dióban, mogyoróban,
mandulában, mákban található meg. található meg.
E-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 12 mg, férfiak
esetében 12 mg
K-vitamin, fillokinon (antihemorrágiás-antivérzéses vitamin)
A K-vitaminnak egyes véralvadás-aktív fehérjéknek az előállításában (szintézisében)
van szerepe. A máj sejtjei a K-vitamin jelenlétében tudják a véralvadás II.,
VII.,IX., és X. faktorait szintetizálni (immunrendszer→ vér és véradás). K-vitamin hiánya esetén a vér protrombinszintje (véralvadási faktor) csökken és
vérzékenység alakul ki. A K-vitamin felszívódásához elegendő epe mennyiség
szükséges. Máj-epebetegségekben nem tud felszívódni a K-vitamin, így K-vitaminhiány (hypovitaminosis) lép fel, melynek fő tünete a vastagbélgyulladás,
és/vagy a nagyfokú hasmenés. Bélbaktériumok termelik (K1-vitamin)
és a növények zöld részeiben (K2-vitamin) is megtalálható. A
mesterséges K-vitamin túladagolása gyermekekben agykárosodást, felnőttekben
pedig vérszegénységet okozhat.
K-vitamin táplálékforrás: zöld növények (kelkáposzta, borsó, fejes saláta,
káposzta, paraj), tejtermékek, és máj, a sütőtök, a paradicsom, a paraj,
kelkáposzta, káposzta, a lucerna, és a tengeri hínár. K-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 70 µg, férfiak
esetében 80 µg
Vízben oldódó vitaminok
Nem raktározódnak, ezért rendszeresen, lehetőleg naponta be kell juttatni a szervezetbe.
B-vitaminok
(B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B9-vitamin (folsav), B10-vitamin M-vitamin), B12-vitamin (kobolamin), B13-vitamin (orotsav),
F-vitamin,
Biotin (H-vitamin),
H1-vitamin,
C-vitamin (aszkorbinsav),
P-vitamin,
U-vitamin
B1-vitamin (aneurin, tiamin)
A B1-vitamin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában és a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus
(citromsavciklus-energiatermelési és előállítási folyamat) normális
lejátszásában játszik szerepet. A B1- vitamin feltételezhetően az
idegsejtek működéséhez is szükséges (idegszövet iontranszportjára fejt ki
specifikus hatást), ennek alapján szokták ideggyulladásokra vagy ennek
megelőzésének céljából adni.
A B1-vitamin hiánya a beriberi nevű betegséget okozza. A B1-vitamin hiányában a fájdalom mellett egyben nő a harántcsíkolt izomzat (végtag
izomzat) görcshajlama (felszaporodik a tejsav izommunka), és a központi
idegrendszerre hatva vérnyomáscsökkenés és szénhidrát-anyagcserezavar,
bélrendszeri probléma (székrekedés) léphet fel (vastagbélrendszer, vékonybél).
B1- vitamin -hiány következményes tüneteként a fáradtság, a gyengeség, a
depresszió, a memóriazavar, az ingerlékenység, a szemfájás, kéz- és a láb zsibbadása,
idegsorvadás és tudatzavar alakulhat ki. Túladagolás esetén vizelettel ürül ki
a szervezetből.
B1-vitamin táplálék-forrás: májban, húsban, tojássárgájában,
élesztőben és barna kenyérben, búzacsírában, korpában, rizshéjban, élesztőben.
dióban, mogyoróban, gesztenyében, tejben, lencsében, babban, borsóban,
parajban, káposztafélékben, uborkában, salátában, burgonyában, paradicsomban,
céklában található meg nagyobb mennyiségben. Nagymértékű szénhidrát fogyasztása
és az anyagcsere-fokozódása emeli a B1-vitamin szükségletet,
étkezés közben célszerű bevenni, mert savas közegben optimálisabb a
felszívódása. B1-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,3
mg, férfiak esetében 1,5 mg
B2-Vitamin (riboflavin, laktoflavin)
A B2-vitamin, mint különböző enzimek alkotórésze igen jelentős. Az enzimek a
piroszőlősav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív lebontását végzik, fontos
szerepet töltenek be a szöveti légzésben és méregtelenítésben. Ezen kívül a B2-vitamin fontos szerepet tölt be a vérképzésben (vas beépítésében, a hemoglobin
képzésében) és a növekedési folyamatokban. Vegyes táplálkozással fedezhető a B2-vitamin igény, de a bélbaktériumok is szintetizálják. Hosszan tartó, széles
spektrumú antibiotikum-kezelés mivel károsítja, elpusztítja a bélflórát,
riboflavin vitaminhiányt idézhet elő. B2-vitamin hiányában szem
(szemlencse-elváltozás, szemviszketés, szemégés, szemvörösödés), idegrendszeri
és bőrtünetek jelentkeznek (ekcéma), szőr- és hajhullás, illetve a nyelv
gyulladása léphet fel. Ezeken kívül emésztési zavarokat és ajak kirepedését
okozhatja a riboflavin vitamin hiánya, ill. a B2-vitamin hiánya
közrejátszhat az ízületi gyulladás, a növekedési zavar, a vérzékenység, a
migrének kialakulásában is. B2-vitamin szükséges a B6-vitamin és niacin képzéséhez, az E-vitamin antioxidáns hatását erősíti.
Túladagolás esetén vizelettel ürül ki a szervezetből.
B2-vitamin táplálékforrás: májban, vesében, tejben, tejtermékekben, húsban,
halban, tojássárgájában, zöldbabban és borsóban, gyümölcsökben, olajos
magvakban élesztőben, kukoricában, burgonyában, aszalt szilvában, parajban,
paradicsomban, salátában jelentős mértékben megtalálható. B2-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,5 mg, férfiak
esetében 1,8 mg
B3-vitamin - Niacin (nikotinsavamid)
A B3-vitamin része azoknak a fontos enzimeknek, amelyek a sejtlégzés folyamataiban
vesznek részt. A niacin vitaminnak szerepe van a vérképzésben és a gyomorsósav
termelésének növelésében és egyes hormonok (tesztoszteron, ösztrogén, inzulin) szintézisében
is. A B3-vitamin csökkenti a koleszterinszintet és az érszűkületet,
egyben májvédő hatású. B3-vitamin hiányában a pellagra nevű
betegség léphet fel, a bőrön, nyelven és a szájnyálkahártyán gyulladásos
tünetek jelentkeznek. Ezeken kívül felléphet bélrendszeri zavar (hasmenés) (vastagbélrendszer,
vékonybél), fáradékonyság, depresszió, étvágytalanság és fejfájás (migrén),
alvászavar és memóriazavar. Kivételes esetben a nikotinsavat (B3-vitamint) a szervezet is elő tudja állítani triptofán nevű aminosavból (60 mg
triptofánból 1 mg nikotinamid képződik, az átalakulás piridoxint /B6-vitamin /, tiamint /B1-vitamin /, riboflavint /B2-vitamin / igényel). A niacint étkezés közben tejjel célszerű bevenni
(gyomorbántalmak megelőzése végett), koleszterinszint csökkentő gyógyszerek
mellé csak orvosi utasításra adagolható. A B3-vitamin túladagolása esetén
bőrpír, gyomorpanaszok, asztma, szívritmuszavar léphet fel.
B3-vitamin táplálékforrás: az élesztő, a máj, a vese, a hús, és
hüvelyesek, barna kenyér, a karalábé, paradicsom, a napraforgóolaj, mogyoró
gazdag nikotinforrások. B3-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 15
mg, férfiak esetében 20 mg.
B5-vitamin - Pantoténsav
A B5-vitamin szerepet játszik az intermedier (köztes, közbenső) anyagcserében
(szénhidrátok lebontásában, zsírsavak szintézisében és bontásában, a
szteroid-hormonok, porfirinek szintézisében), és fokozza a bélmozgást. Emberben
valódi B5-vitamin hiánytünetek vegyes táplálkozás mellett nem
lépnek fel, bár a pantoténsav-szükséglet nem tisztázott kellőképpen. A fizikai
erőkifejtés és a stressz helyzetek, a dohányzás (kadmium) növelik a B5-vitaminszükségletet. Tartós szalicilkezelés B5- vitamin hiánybetegséget
okozhat. B5-vitamin hiányában bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés és
mellékvese-elégtelenség, izomremegés, izomgörcs, fáradtság, apátia, szédülés,
hányás, nyombélfekély, fokozódó stressz-érzet, aggodalom-érzet léphet fel.
Gyomorrontás esetén a B5- vitamin B1-vitaminnal együtt szedve segíthet, az
allergia okozta reakciókat csökkentheti, pl. az orr eldugulásának mértékét is.
B5-vitamin táplálékforrás: máj, hús, tej, tojás, élesztő,
hántolatlan rizs, szója, búzacsíra, olajos magvak tartalmazzák. B5- itamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 4-7
mg, férfiak esetében 4-7 mg
B6-vitamin (piridoxin, adermin)
A B6-vitamin számos fehérje, szénhidrát és zsíranyagcserében szerepet játszó enzim
alkotórésze és az energia átvitelben is közreműködik. Fontossága, hogy a
nikotinsav (B3-vitamin) csak B6-vitamin jelenlétében tud triptofánból
képződni (lásd. niacin), egyben szükséges a B12-vitamin beépüléséhez is. A B6-vitamin hatékonyságához B2-vitaminra is szükség van. A piridoxin-koenzimek
részt vesznek az aminosav anyagcserében, bevitelük a fehérje-bevitellel arányos
kell hogy legyen, miután a legfőbb feladata az aminosavak átalakítása: 1 g
fehérje mellé 0,015-0,02 mg B6-vitamint rendelnek. A B6-vitamin klinikailag
észlelhető hiánytünete a szívizom vérellátási zavara, a szőr és hajhullás, az
ajkak nyálkahártyájának berepedezése, fokozott faggyúmirigy-működés, idegesség,
végtagok ideg és izom gyulladása, fokozott görcskészség, álmatlanság,
gyengeségérzet, vizenyősségre, ödémára való készség, de az úgynevezett „fekete
nyelv” kialakulásában is szerepet játszik. B6- vitamin adása
javasolt fejfájás és hányinger, illetve hányás esetén. A B6- vitamin
túladagolás következményeként idegbántalmak léphetnek fel.
B6-vitamin táplálék-forrás: a máj, hús, tej-tejtermékek,
tojássárgája, hüvelyesek és az élesztő, burgonya, fejes káposzta, vöröshagyma,
hántolatlan rizs, mák, napraforgómag, földimogyoró, banán, dinnye. B6-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 mg,
férfiak esetében 2,2 mg
A folsav-vitamin vízben oldódó vitamin, melyet a bélflóra is előállít. A
folsav-vitamin enzimatikus folyamatokban és a DNS szintézisében vesz részt,
hiánya esetén a sejtek érése zavart szenved, anaemia perniciosa (anémia
pernicióza-vészes vérszegénység) léphet fel. A B9-vitamin szükséges a B12-vitamin és a vas felszívódásához, hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a
szájnyálkahártya épségéhez is. Lényeges szerepe van a terhesség korai
szakaszában, a magzat gerinc fejlődése (velőcsövet lezáró folyamat)
szempontjából, B9-vitamin hiányában nyitott gerinccel születhet az újszülött.
Érdekesség, hogy a B9-vitamin felszívódása mesterséges készítményekből jobb,
mint a természetes forrásokból. A szervezet jó folsav-vitamin ellátottsága
mellett elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket, és ez különösen
vegetáriánus táplálkozás esetén okozhat problémát. Nagyobb mennyiségű C-vitamin elfogyasztása növeli a folsav - vitamin ürülését, és a folsav-vitamin
csökkenti a cink hasznosulását.
B9-vitamin táplálékforrás: nagyobb mennyiségben a növények zöld
leveleiből (paraj), májból, húsfélékből, élesztőből, szójából, csiperkéből
vehető fel. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását. B9-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 200
µg, terhesség esetén 400 µg, férfiak esetében 200 µg
B10 vitamin (pteroilmonoglutaminsav-folsav, M-vitamin, U-faktor)
A B10-vitamin a B12-vitamin és C-vitamin jelenlétében a vörösvérsejtek
érését segíti elő. B10-vitamin hiánya fáradtságot, levertséget,
depressziót, étvágytalanságot, korán őszülő hajat, ekcémás bőrt, cserepes
ajkakat, gyomorfájdalmat, hasmenést, vérszegénységet eredményezhet.
B10-vitamin táplálékforrás: a zöld levelekben, főként a parajban,
karalábéban, a tejben, sajtban, élesztőben található meg. Az élesztő B-vitaminjaiból a szervezetben folsav-vitamin képződik. B10-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 1-3 mg
B12-vitamin (kobolamin, antiperniciózafaktor)
A B12-vitamin a vörösvérsejtek képzését, érését befolyásolja, és részt vesz a
fehérjeszintézisben. Az emberi B12- vitaminszükséglet nagy részét
a bélbaktériumok állítják elő, felszívódásához a gyomor nyálkahártya terméke
(ún. intrinsic faktor) szükséges. B12-vitamin hiányában anaemia
perniciosa (vérszegénység) jöhet létre. Egyéb B12-vitamin hiánytünetként a
fáradékonyság, az ekcémás gyulladt bőr, ingerlékenység, székrekedés, érzékeny
izmok, sápadtság, rossz hajkondíció, a gerincvelői idegek mielinburkának
károsodása jöhet létre. B12-vitamint növények nem tartalmaznak, a B12-vitamin szükségletet csak állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni.
Normális körülmények között a tápláléknak nem kell kobolamint tartalmaznia,
mert a bélben naponta 20-szor annyi B12-vitamin keletkezik, mint
amennyi a táplálékkal kerül a szervezetbe. B12-vitamint a
gyógyászatban a vészes vérszegénység, általános testi leromlás, kimerültség,
ideggyulladás, hosszabb betegség, műtétek utáni utáni lábadozás esetén, idős
korban alkalmazzák.
B12-vitamin táplálék-forrás: megtalálható a májban és az angolosan elkészített
marhahúsban, élesztőben, kisebb mértékben a tejben és a tojásban. B12-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 µg, férfiak
esetében 2 µg
B13-vitamin (orotsav-antioxidáns, ásványi anyag transzport vitamin)
A B13-vitaminnak fontos szerepe van a szervetlen ásványi anyagok megkötésében és azok
szállításában. B13-vitamin hiányában a szervetlen ásványi anyagok
elégtelenül szívódnak fel, nyomelem hiány tünetek alakulnak ki. A B13-vitamin megvéd a korai öregedéstől, védi a májat, elősegíti a szklerózis
multiplex kezelését.
B13-vitamin táplálékforrás: gyökérzöldségekben, a természetes
körülmények között tartott tehenek tejében és a tejsavóban fordul elő nagyobb
mennyiségben. B13-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 0,003mg
Biotin (H-vitamin)
A biotin -
vitamin az állat – és a növényvilág minden sejtjében jelenlévő anyag, számos
enzimatikus folyamat része. Kéntartalmú vitamin, a hámszövet védelmi funkcióját
látja el, és a zsírsavszintézisében van szerepe. A bélbaktériumok szintézise és
előállítása az emberi szervezet teljes H- vitamin igényét fedezi. Ha a
bélbaktériumokat gyógyszeresen kipusztítják. A Biotin-vitamin hiánya miatt
depresszió, bőrszárazság és szőrhullás, rossz hajkondíció, érzékeny fájó
izomzat, kimerültség, ingerlékenység, étvágytalanság, hányinger,
faggyúképződési zavar, idegbántalmak, kopaszság és korán őszülő hajzat
mutatkozik. H- vitamin hiánybetegséghez vezethet a túl sok nyers tojás
fogyasztása, mert a tojás avidint tartalmaz ami a H-vitamin ellenanyaga. Az
élesztőkivonat az embernél gátolja az őszülés kialakulását.
Biotin-vitamin táplálékforrás: májban, vesében, az élesztőben,
tojássárgájában és paradicsomban, diófélékben, mogyorófélékben, karfiolban,
csiperkében, szójában, tarkababban, sajtokban és a piros ribizkében található
meg nagyobb mennyiségben. Biotin-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 10-200 µg,
férfiak esetében 10-200 µg
H1-vitamin
A H1-vitamin szerepe az emésztés, felszívódás, kiválasztás elősegítése. A H1-vitamin hiánytünetei a fáradtság, kimerülés, székrekedés, migrén, nehézkes és lassú emésztés, ekcéma, vérszegénység, idegesség, fiatalkori őszülés, a bőr foltosodása (vitiligo). H1-vitamin napi szükséglete pontosan még nem ismert. H1-vitamin táplálék-forrás: sörélesztő, zöldfélék, joghurt, búzacsíra, gomba, bab.
C-vitamin (aszkorbinsav)
A C-vitamin
a szervezeten belül a mellékvesekéregben és fehérvérsejtekben mutatható ki a
legnagyobb mennyiségben. A C-vitamin részt vesz az intermedier (köztes,
közbenső) anyagcserében, jelenléte a bélcsatornában a vas stabilizálásához és
felszívódásához szükséges. A C- itamin erősíti az adrenalin hatását, továbbá
fokozza a kötőszöveti sejtek fejlődését. Tárolás, és magas hő- és oxidációs
folyamatok (főzés, forralás) a C-vitamin gyors bomlását segítik elő. Fokozott
fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, dohányzás és alkohol
fogyasztásakor, terhességben és szoptatáskor nagyobb a szervezet C-vitamin
igénye.
A C-vitamin hiánya fáradékonyságot, végtagfájdalmat, fogínysorvadást,
orrvérzést, fogínyvérzést, lassúbb sebgyógyulást (az új sarjszövetek is
szakadékonyabbak lesznek), fertőzésre való hajlamot, súlyosabb esetben pedig
scorbut betegséget okozhat. Nagy mennyiségű aszkorbinsav (C-vitamin
túladagolás esetén) a véralvadást meggyorsítja, és izgatja a csontvelőt,
ezáltal a vérben reticulocyták jelennek meg, melyek a vörösvérsejtek fiatal
alakjai, így bizonyos vérzékenységi és leukémiás betegségekben terápiás célzattal
alkalmazzák a C-vitamin "túladagolást" .
Bár a vizelettel kiürül a szervezetből a fölösleges C-vitamin, de hirtelen
való túladagolás esetén hasi görcs, felfúvódás jöhet létre, és fokozódik a
vesekő kialakulásának veszélye - a felhalmozódott C-vitamin (vagy oxálsav,
sóskasav) a kalciummal vízben nehezen oldódó kalcium-sót képez, ami elzárhatja
a vese tubulusait, és vesekövet okozhat).
A C-vitamint Szent-Györgyi Albert izolálta. Az 1920-as évek végén
Szent-Györgyi Albert ismeretlen eredetű anyagot talált a mellékvesében.
Megállapította összetételét (C6-H8-O6) és hexorunsavnak nevezte el 1928-ban.
Hazatérve, Szegeden a pirospaprikából vonta ki a legnagyobb mértékben ezt az
anyagot (C-vitamint), később Szegeden dolgozták ki a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is. 1932-ben Szent- Györgyi-Albert /és tőle
függetlenül J. Tillmans/ a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal, skorbut
elleni hatására utalva pedig aszkorbinsavnak nevezte el. 1937-ben a C-vitamin
és a fumársavkatalízis szerepének tett felfedezéseiért megkapta az élettani-orvosi
Nobel díjat.
C-vitamin táplálékforrás: gyümölcsökben, főzelékfélékben, a zöldségekben,
nagyobb mennyiségben megtalálható. A C- vitamin savanyú közegben őrződik meg
bomlás nélkül legtovább, ezért a citrom, grapefruit, a kivi, általában a citrusfélék,
a savanyú káposzta, sóska és a fekete ribiszke a legjobb források. A
természetes eredetű C-vitamin forrásokban az aszkorbinsav többszörösen
összetett (poliaszkorbát) formában található meg, így hatása tartósabb, mint az
egyszerű szintetikus C-vitamin kivonatoké. Ginszenggel együtt nem célszerű a
C-vitamin bevétele, mert csökkentik egymás hatékonyságát. C-vitamin napi igény (RDA - OÉTI alapján): 60 - 100 mg, dohányzás esetén 150
mg
Betegség esetén: 500mg – 1000mg C- vitamin felvétele szükséges.
F-vitamin (linol és linolénsav, arachidonsav, esszenciális zsírsavak)
Az F-vitamin a sejthártya építőanyaga, a szervezetben a linolénsav
gammalinolénsavvá, annak legnagyobb része pedig két lépésben prosztaglandinná (PGE1) alakul
át. Ennek hatásai: csökkenti a trombózis és koleszterinképzést, csökkenti a vérnyomást,
tágítja a vérereket, fokozza az inzulin hatását, gyulladáscsökkentő és izületi
gyulladás csökkentő hatása van, kedvezően hat az agy működésére, jó közérzetet
ad. Az F- vitamin hiánya bőrproblémákat, fertőzésekre való hajlamot, ízületi
gyulladást, terméketlenséget vagy teherbeesési nehézséget, érzelmi problémákat,
stresszre való hajlamot okozhat.
F-vitamin napi szükséglet: az összes napi bevitt kalória 1%-a.
F-vitamin táplálék-forrás: a cisz linolénsav megtalálható számos
főzelékfélében és a növényi olajokban (ligetszépe). A mák, a mandula és a dió
olajtartalmának 60-65 %-a, a földimogyoró 45 %-a linol- és linolénsav.
P-vitamin (permeabilitási vitamin)
A P-vitamin
a hajszálerek áteresztőképességét (permeábilitás) szabályozza, hiányában
áteresztővé válnak a kiserek, vérzések léphetnek fel. A P-vitamint
Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István fedezte fel. A P-vitamin több
hatóanyag: rutin, citrin, quercetin, cianidin keveréke. Több növény levele és
szára, gyökere tartalmaz rutint. P-vitamin (rutin) hiánya esetén a hajszálerek
áteresztőképességének fokozódása miatt piros arcszín, rezes-erezett orr jöhet
létre, egyben étvágytalanság, izomgyengeség, túlérzékenység (allergiára való
hajlam) és gyulladásokra, vizenyőre (ödémára) való hajlam léphet fel. A rutin-
vitamin tablettát hajdinából (Fagopyrun esculentum) és rutafűből (Ruta
graveolens) állítják elő.
P-vitamin táplálék-forrás: a citromban és a zöldpaprikában, eukaliptuszban,
narancsban, csipkebogyóban, feketeribiszkében, cseresznyében, szőlőben,
szilvában, hajdinában, rutafűben (rutaszkorbin) található meg leginkább.
U-vitamin (metil-metionin)
Az U-vitamint amikor felfedezték, tulajdonságai alapján a vitaminok közé sorolták,
azóta kiderült, hogy tulajdonképpen a methioninsavak családjába tarozik, de
„ráragadt” az eredeti neve, mint U-vitamin.
Az U-vitamin védi a sejtfalakat, nyálkahártyákat a sérüléstől és elősegíti a
regenerációjukat (gyomor, bélnyálkahártya). Az U-vitamin gyulladáscsökkentő
hatással rendelkezik és segíti az immunrendszer folyamatait, fekély ellenes
vitaminnak is nevezik (Csak orvosi recept alapján lehet hozzájutni).
U-vitamin táplálék–forrás: a nyers káposztában (főleg a kelkáposztában),
paradicsomban, retekben, spárgában, petrezselyemben, banánban, csalánlevélben
található nagyobb mennyiségben.